Az egyik első lépés az IoT felé az okostelefonok funkcióinak kihasználása volt, elég csak a Bluetooth-kapcsolatra vagy a GPS-adatok lehívására gondolni. A következő lépcső, hogy magát a környezetet is intelligenssé tegyük. Ehhez azonban érdemes közelebbről megnézni, hogyan is működik az Internet of Things.

A Dolgok Internetének egyszerű definíciója lehet, hogy a hálózatba kötött eszközök beszélgetnek egymással. A folyamatban nincs szó szerinti kommunikáció a készülékek között. Az okoseszközök pusztán adatokat küldenek magukról a felhőbe, amelyek bármikor lekérdezhetőek.

A Dolgok Internete a gyakorlatban

Az információáramlás eléréséhez nem kell bonyolult megoldásokra gondolni, elegendő hozzá egy okostelefon és egy vezeték nélküli internethálózat. Amikor valaki belép egy internet lefedettséggel rendelkező helyre, a telefonja rákapcsolódik a legelső routerre, és rögtön lehív egy maroknyi adatot a helyszínről. Ez a folyamat visszafelé is működik, a telefonról lekért információkkal azonosítani lehet az érkezőt. Ennek eléréséhez már szükség van egy felhőalapú adatbázisra is. 

Vegyünk egy gyakorlati példát: egy kiskereskedelmi üzletet felszerelnek különböző jeladókkal, valamint egy szoftverrel, amely mindezt az információáramlást felügyeli. 

Így szállhatna be Magyarország az IoT-üzletbe

Ha az üzlet egyik dolgozója belép a boltba, a jeladó tudja, hogy ki érkezett meg, hiszen lekérte az információt a mobiljáról. Mivel a szoftver számos munkafolyamatra és adatra lát rá, nemcsak azt tudja, hogy ki jött be az üzletbe, hanem azt is, hogy milyen feladatai vannak: merre jár épp az adott helyen, és az időből, illetve az irányból kikövetkezteti azt is, hogy épp munkába jött vagy ebédelni megy. 

Bár ez az IoT-megoldás könnyen megbélyegezhető azzal, hogy megfigyeli a munkavállalókat, de ezt félretéve a munkaszervezésben is hatékonyan besegíthet. Például az alkalmazott mobiljára küldheti – idő és a hely alapján – az aktuális feladatokat, így a munkafeladatok kiosztása zökkenőmentesebbé válhat.