Információözön: a túl sok adat hátulütői

Információözön: a túl sok adat hátulütői

Információözön: a túl sok adat hátulütői

még több IoT

2 perc

Hiba azt gondolni, hogy a Big Data csak a mennyiségről szól.

Korábban már idéztük Bernard Marr adatkezelési szakértőt, aki régóta foglalkozik azzal, hogy a megnövekedett információmennyiség és azok feldolgozása hogyan alkalmazható a vállalati döntéshozatalban. Íme, néhány további tévhit, amelyek hátráltathatja a technológiában rejlő lehetőségek kibontakozását:

Tévhit #1: csak a mennyiség számít

A Nagy Adat egész egyszerűen azért kapta ezt a nevet, mert a technológiai fejlődés hirtelen lehetővé tette, hogy a cégek minden eddiginél nagyobb mennyiségű információt gyűjtsenek össze és elemezzenek. A kifejezés azonban részben annak köszönhető, hogy lehetőség nyílt új típusú adatok analizálására, ez pedig itt főként rendszerezetlen információkat jelent.

Korábban csakis az számított hasznos adatnak, amelyet be lehetett illeszteni egy Excel-táblázat oszlopaiba és soraiba. Manapság már terjedelmes szövegeket – például könyveket, újságokat – videókat, fotókat, hangfelvételeket, sőt akár egészségügyi profilokat is könnyen meg lehet vizsgálni. Ebből következik, hogy a Big Data sokkal inkább a hozzáférhető halmazok sokszínűségére, semmint méretére utal. 

Tévhit #2: érdemes minél több adatot begyűjteni

Léteznek olyan cégek, amelyek valóságos adatközpontokká nőtték ki magukat: annyi információt gyűjtenek össze és tárolnak, amennyit csak tudnak, annak reményében, hogy a jövőben még jól jöhet. De ez hamarosan igencsak költséges döntésnek bizonyulhat. A tárolás nem éppen olcsó mulatság, ráadásul a „kollekció” mérete évről évre exponenciális ütemben bővül, ezzel együtt pedig a költségek is az egekbe szöknek. Ahelyett, hogy a vállalat megpróbálja minden létező adatra rátenni a kezét, érdemes csak azokat az információkat beszerezni, amelyek valóban értékesek lehetnek a működés szempontjából. 

Tévhit #3: csak a saját adatokat kell gyűjteni

Ahogy a társaságok egyre inkább kezdenek úgy tekinteni a belső információkra, mint egyfajta árucikkre, olyan új piac jöhet létre, ahol a szervezetek megvehetik, eladhatják és kereskedhetnek az adatokkal. Számos cég ébredhet rá arra, hogy a számukra szükséges információk részben vagy egészben már megtalálhatóak más vállalatoknál; így jelentősen csökken azoknak az adatoknak a mennyisége, amelyeket saját maguknak kell beszerezniük és tárolniuk.

Forrás: Forbes