A nagyszabású sportrendezvényen a robotikától és a mesterséges intelligenciától kezdve a virtuális valóságon alapuló edzésig több technológiai újdonságot is felvonultatnak.

Érdekesség, hogy amikor Tokió legutóbb 1964-ben adott otthont az eseménynek, akkor először vettek igénybe műholdakat az élő közvetítéshez, és lassított visszajátszásokkal is itt találkozhatott először a nagyközönség. Lássuk, mivel is rukkolt elő ezúttal a japán főváros!

Robotok

A Toyota által fejlesztett Field Support Robots (FSR) sorozat célja a sporteszközök gyors és biztonságos begyűjtése a pályán, csökkentve ezzel az operatív személyzet feladatait. A gépek nem csupán a hagyományos sportlabdákat tudják összeszedni, hanem a diszkoszt vagy a gerelyt is képesek odavinni a megfelelő helyre, ahogy az egy korábbi videón látszik. Sőt, még a rögbilabdát is bevihetik a pálya közepére.

A 20 kilométer per órás végsebesség elérésre képes robotok mesterséges intelligencia-kompatibilis kamerák segítségével azonosítják az embereket, külön beépített szenzoruk pedig a lézersugárról visszaverődő fényt használja fel az egyes akadályok közötti távolság és szög kiszámításához.

A Toyota mesterséges intelligenciával működő humanoid kosarasa, a CUE már 2019-ben történelmet írt, amikor Guinness-rekordot ért el a humanoid robotok által elvégzett, egymást követő kosárra dobások számát tekintve.

A kitűzött 2020 dobásos célt több mint hat és fél óra alatt sikerült teljesítenie. Az olimpia alatt pedig közvetlenül a reklámszünet előtt még szabaddobásban is brillírozott.

Autonóm ingajáratok

Az önvezető gépjárművek az olimpiai faluban is jó szolgálatot tesznek. A Toyota eredetileg mintegy 200 autonóm elektromos jármű használatát tervezte. Az Accessible People Mover (APM) és az e-Palette kisbuszok meghatározott helyszínek között közlekedhetnek. Az APM-ek hordtávolsága 100 kilométer és legfeljebb öt utas fér el bennük.

VR olimpiai edzés

Az Intel a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal együttműködve egy olyan, virtuális valóságon (VR) alapuló edzőplatformot tervezett, amely megfogalmazásuk szerint reális élményt és pontos egyéni visszajelzést biztosít a teljesítmény javítása érdekében. A rendszer az olimpiai versenyterületek digitális ikrek (digital twins) technológiáját veszi igénybe. A kísérleti jellegű kezdeményezést először Tokióban tesztelték. A cél a jövőbeli olimpiai edzések hatékonyabbá és költséghatékonyabbá tétele.

Arcfelismerés

A biometrikus megoldást elsősorban a nagyobb biztonság miatt alkalmazzák. A Panasonic, az Atos és a NEC megoldása ugyanis arcfelismeréssel azonosítja az akkreditált sportolókat, önkénteseket, a média képviselőit és a személyzetet az egyes biztonsági ellenőrzési pontokon. Mindez egyben a koronavírus elleni védekezést is szolgálja.