Először is érdemes tisztázni, mi tekinthető egyáltalán „okoseszköznek”. A vállalati mobilitás szempontjából elsősorban a különféle alkalmazásokkal ellátott és internetkapcsolatra képes okostelefonokra és tabletekre lehetne gondolni, hiszen ezek olyan beépített szenzorokat tartalmaznak, amelyek képesek összegyűjteni a különféle helyadatokat vagy például a fényviszonyokra és a mágnesességre vonatkozó információkat.

Ha viszont a Dolgok Internete fejlesztéseit is idevesszük, tehát minden olyan készüléket, amelyben szenzorok találhatók, akkor már jelentősen bővül a kör, és bármilyen hálózatra csatlakoztatott berendezés „eszköznek” tekinthető, amely képes adatgyűjtésre, -továbbításra és -ellenőrzésre. Ez alapján ide tartoznak az RFID-chipek, a digitális mérőeszközök, a kamerák, de a különféle viselhető kiegészítők is, mint például a csuklópántok, headsetek, szemüvegek, vagy akár a ruhák.

Márpedig a lehetőségek gyakorlatilag végtelenek: a Juniper Research előrejelzése szerint 2020-ra mintegy 38 milliárd internetre csatlakoztatott eszközzel lehet számolni, ami csaknem háromszorosa a mai mennyiségnek, a Cisco pedig 50 milliárdos darabszámmal kalkulál.

Az eszközpark ilyen irányú bővülése pedig a vállalati mobilitást is új szintre emelheti, hiszen minél több csatlakoztatott eszköz áll rendelkezésre, annál több létfontosságú adat érhető el gyakorlatilag bárhonnan a fontos alkalmazások számára, így az alkalmazottak, az ügyfelek és más érdekelt felek gyorsabban hozzájuthatnak azokhoz a kritikus üzleti információkhoz, amelyekre éppen szükségük van.

Nem beszélve a beruházói oldal így nyert előnyeiről, hiszen az „okos” megoldásokkal csökkenthető a gyártási idő, növelhető a biztonság és a termelékenység, valamint javítható a minőség. A Research and Markets egyik tanulmánya szerint pedig a menedzsmentszolgáltatásokat biztosító cégek is jelentős szerepet játszanak majd a piac robbanásszerű növekedésében.

Külső segítség az eszközkezelésben

Persze mindehhez megfelelő szakértelemre is szükség lesz, a tervezés, a hardver kiválasztás és az IoT, illetve a mobilitás ökoszisztémájának kialakításakor, a backend fejlesztésnél pedig a vállalkozásoknak szintén érdemes külső segítséget kérniük a működés, az adminisztráció és a készülékmenedzsment területén.

Tony Rizzo, a Blue Hill Research szakértője szerint az intelligens eszközök kezelése olyan, mint tíz, ezer vagy tízezer okostelefon menedzsmentje, így a harmadik féltől származó mobilszolgáltatásokat kezelő megoldások ugyanúgy használhatóak az IoT-eszközök kezelésére is. Márpedig számos előnnyel járhat, ha egy vállalat a készülékeinek kezelését külső szolgáltatásmenedzsmenttel foglalkozó cégre bízza:

 – skálázhatóság: csak a ténylegesen igénybe vett szolgáltatásmennyiség után kell fizetni;

 – objektivitás: a szolgáltató révén a megrendelő is tapasztalathoz jut és naprakész lesz a gyorsan változó technológiai változások tekintetében;

 – ellenőrzés: a teljes mobil-infrastruktúra egy ponton kényelmesen hozzáférhető.

Forrás: Enterprise Apps Tech News