A Guardian összeállításában az IoT-technológiáról leggyakrabban feltett kérdéseket gyűjtötték ki.

Mi is ez a furcsa, hárombetűs rövidítés?

Az Internet of Things nem új keletű találmány. Technológiai vállalatok és mérnökök évtizedek óta foglalkoznak ezzel a területtel, az első internetre kapcsolódó kenyérpirítót például egy 1989-es konferencián mutatták be. 

Lényegét tekintve igen egyszerű a megoldás: különböző eszközök interneten keresztüli összekapcsolásáról van szó, mely segítségével az kapcsolatba léphet a felhasználóval, különböző applikációkkal vagy akár más készülékekkel.

Igen elterjedt, szemléletes példa az intelligens hűtő, amely jelzi tulajdonosának, ha valamely élelmiszer fogyóban van vagy épp túllépte a lejárat dátumát, és előre szólhat, ha a receptalkalmazásban kiválasztott ételhez még hiányzik egy-két alapanyag.

Fűtés okosan

Nagy-Britanniában például a fűtést speciális fogyasztásmérők bevezetésével kapcsolták össze az IoT-technológiával. Így a rendszer távolról is irányítható: be lehet állítani, hogy kellemes hőmérséklet legyen, mire hazaér a család, de ha jó az idő odakint, vagy nincs senki otthon, magától ki is kapcsolhat a program.

Ezeket a szerkezet vagy mozgásérzékelő kamerákkal oldja meg, vagy pedig érzékeli, ha a vele összeköttetésben lévő okostelefon nincs a házban. Ráadásul a brit kormány is bátorítja ezek használatát, ugyanis nemcsak kényelmes, hanem nagyfokú energiahatékonyságot is lehetővé tesz.

A Dolgok Internete persze több az okosotthonoknál, elég csak az intelligens városi megoldásokra gondolni, mint például az egymással összehangolt közlekedési lámpák vagy az okoskukák, melyek jelzik, amikor üríteni kell őket. 

Mennyire biztonságos?

Mint mindennek, ennek a technológiának is megvannak az árnyoldalai. A legnagyobb kihívás amellyel szembe kell néznie, az a magánélet védelme és a biztonság kérdése. Az automatizált rendszereknek ugyanis rengeteg személyes információt kell begyűjteniük tulajdonosaikról a hatékony működés érdekében. Elég arra gondolni, hogy egy intelligens villanyóra nemcsak azt érzékeli, hogy mikor van otthon, hanem pontosan tudja, milyen elektronikus berendezéseket használ ezalatt. Ezeket az adatok azután bekerülnek az adott szolgáltató adatbázisába.

Életveszélyes hackertámadások – Már az otthonunkban is

A biztonsági szakértők szerint az IoT ezen korai szakaszában nem jut elég figyelem a biztonsági és a magánéleti veszélyek kiküszöbölésének kérdésére, komoly veszélyt jelent, hogy sok okoseszközt könnyen fel lehet törni. Az összeállításban hozzáteszik: a hackereknek viszonyt egyelőre nem ezek az elsődleges célpontjai, mivel még nem annyira elterjedt használatuk, hogy megérje a kockázatot. Az IoT egyes szakértők szerint semennyivel sem veszélyesebb megoldás, mint például egy wifire csatlakozó laptop. Persze ez még nem jelent garanciát arra, hogy nem ezek az új fejlesztések lesznek a kiberbűnözők következő nagy célpontjai.