Bármilyen földterület művelésekor a fontos kérdések között szerepelhet, hogy milyen a talaj, mennyi pontosan a vetésterület, hol vannak a táblahatárok, milyen a terep, hol lehetnek sziklás területek vagy merre találhatóak a szárazabb, netán bokrosabb részek?

Természetesen ezekre a kérdésekre a gazdák már a korai földművelés óta mindig megkapták a választ: útra kerekedtek és bejárták az egész területet. A modern technológiának köszönhetően azonban nemcsak a halkan repülő, kamerás drónok, hanem az akár sok száz kilométer magasan repülő műholdak is segítségül hívhatóak a munkában.

Robotrepülők

A senseFly eBee Ag egy nagyjából egyméteres fesztávú, hátsó propellerrel meghajtott drón. Szénszállal megerősített szárnyain a belső akkumulátor segítségével akár háromnegyed órán keresztül is repülhet.

Beépített szenzoraival közel infravörös technológiával részletes információkat gyűjthet a föld nedvességtartalmáról, az RGB-szenzor akár egyesével meg tudja számlálni az elültetett növényeket, a harmadik érzékelő pedig a fejlettségüket is felmérheti. A képek ugyan elég szemcsések: minden pixel két négyzetcentiméternek felel meg.

Műholdak

A NASA új SMAP műholdja 2018-ig küldi a fontosabb adatokat a mezőgazdaságban működő cégeknek. A műhold antennájával részletes adatokat gyűjt a földterület vízkészletéről, és ezeket az információkat a kezdetektől fogva szabadon hozzáférhetővé teszi.

Természetesen valószínűleg lesznek kereskedelmi alternatívák is a NASA mellett, hiszen a SMAP méréseiben egy pixelnyi adat hatmérföldes területet fed le, míg különböző magáncégek ezt a felbontást akár 5-6 méter/pixelre is növelhetik.

Forrás: Wired.com