A világot elárasztják az adataink

Mint Jancsi és Juliska a morzsákat, úgy hagyjuk magunk után az adatok ösvényeit azáltal, hogy chatelünk a barátokkal, vásárolunk, bankkártyát használunk, zenét töltünk le. Egy korábbi elemzés szerint minden egyes percben 900 ezer Facebook-bejelentkezés, 450 ezer Tweet-bejegyzés, 156 millió e-mail és 15 millió SMS születik, így a Földön kétévente megduplázódik a keletkezett adatmennyiség.

A Dolgok Internete és az egyre „okosabbá” váló eszközök 

Az exponenciálisan növekvő adatmennyiség egyik fő forrása a Dolgok Internete (IoT), vagyis az okostelefonok, az okosórák, a világhálóra csatlakozó autók, de az intelligens tévék vagy éppen az okosnak címkézett jógamatracok is idesorolhatók rengeteg más újdonság mellett. A körülöttünk lévő tárgyak, eszközök mind kapcsolatba léphetnek a többi „dologgal”, és továbbítják a folyamatosan gyűjtött adatokat. Sokan használnak már hangvezérelt digitális asszintenst is, mint például az Alexa vagy a Siri. És ez még csak a kezdet: előrejelzések szerint 2020-ra 75 milliárd készülék, ezen belül  mintegy negyedmilliárd autó kapcsolódik majd a világhálóra.

Jönnek a szuperszámítógépek

A masszív technológiai fejlődés, a hatalmas adatmennyiség feldolgozása, a sok milliárdnyi IoT-készülék működtetése mögött a komputerek teljesítményének exponenciális növekedése áll. 1975 és 2015 között nagyjából kétévente megduplázódott a számítógépes kapacitás. A közeljövőben pedig megvalósulni látszó kvantum-számítástechnika gépei pedig már több milliószor gyorsabbak lesznek. Elindult a cégek versenyfutása is, hogy melyik társaság hozza a kvantumszámítógépet elsőként kereskedelmi forgalomba.

A mesterséges intelligencia (AI) előretörése

A számítógépek ma már – az emberihez hasonló – tanulásra képesek, és ez a gépi tudás, valamint a megnövekedett adatmennyiség és informatikai teljesítmény lehetővé tette az AI ugrásszerű fejlődését is. Minél több adat áll ugyanis rendelkezésre, az Artificial Intelligence annál gyorsabb tanulásra, és ezzel egyre pontosabb működésre képes.

A gépi intelligencia segítségével a számítógépek egyre több, eddig csak az emberek által elvégzett feladatot tudnak átvenni. Az arcfelismerő szoftver például helyettünk „lát”, vagy éppen a digitális asszisztens beszélget velünk, és elvégzi, amit kérünk tőle. Az affective computing elnevezésű terület pedig arra fókuszál, hogy a programok az érzelmeinket próbálják „lefordítani”.

Az automatizáció megállíthatatlan

Az egyre intelligensebbé váló gépek napról napra több feladatot végeznek el. A folyamatok, döntések, funkciók és rendszerek is automatizálhatók, és az emberek helyett egyre több helyen algoritmusok és robotok dolgozhatnak majd fáradhatatlanul.

A szakemberek szerint első körben az angol kezdőbetűkből négy D-nek nevezettekben, így az unalmas (dull), a „kosszal járó” (dirty), a veszélyes (dangerous) vagy éppen a költséges (dear) munkákban lépnek az emberek helyére az automaták. A feladatuk természetesen, hogy gyorsabban, biztonságosabban, olcsóbban és pontosabban elvégezzék a gépesíthető – kreativitást nem igénylő – feladatokat.

Ezen felül is lesznek olyan – akár könyvelői vagy jogi szakképzettséget igénylő – munkák, melyekben a robotok vagy algoritmusok segíthetnek. Egyes becslések szerint az amerikai állások mintegy felében jelen lesz az automatizáció, egészen meglepőekben is: a kamionsofőröktől kezdve a kőműveseken át a doktorokig sokféle szakma lehet érintett.

Olvassa el a cikk folytatását is!