A jelentés szerint bár a kontinens lépést tartott más régiókkal növekedés és piaci részesedés szempontjából a világjárvány előtt, azóta letért a növekedési pályáról. Az európai vállalatok úgy látják, hogy legalább hat hónappal hosszabb idő alatt lábalnak ki a járvány okozta nehézségekből, mint Ázsia és a Csendes-óceáni térség vagy Észak-Amerika cégei.

A tanulmány ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Európában a főbb iparágak stabilitásának köszönhetően, minden adott a jövőbeni növekedési lehetőségek kiaknázásához. Ha ehhez a digitalizációs és fenntarthatósági beruházásokat is hozzávesszük, számottevően bővülhet a foglalkoztatás.

2020-ban a világjárvány 3,5 millió munkahely nettó megszűnését okozta Európában – az erőteljes szabadságolási programok ellenére is. A munkahelyek száma 2023-ra visszaállhat a válság előtti szintre, a digitalizáció és a fenntarthatóság – vagyis a kettős átalakulás – terén végrehajtott gyors beruházások pedig 5,7 millió új munkahelyet teremthetnek a régióban 2030-ig.

A munkahelyek létrehozásához meg kell erősíteni a globális vezető pozíciót a gépkocsigyártásban, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán, a közműszektorban és a vegyiparban. Továbbá ki kell használnia a lehetőségeit azokban az ágazatokban, ahol a helyi vállalatok már jelenleg is erős pozícióval rendelkeznek. Ilyen például a repülőgépgyártás és védelmi ipar, élettudományok, kommunikáció/média.

Más iparágakban is vannak lehetőségek (például ipari berendezések, technológia és szoftverek), de ezeken a területeken többet kell innovációra fordítani, és gyorsítani kell a digitális és a fenntarthatósági átalakulást. „Új, globális növekedési és versenyképességi paradigma születésének vagyunk tanúi, és az európai vállalatoknál minden feltétel adott ahhoz, hogy kiaknázzák az ebben rejlő lehetőségeket” – mutatott rá az Accenture európai vezérigazgatója.

„Bár a viszonylag lassú európai oltási program lehűtheti a cégek gyors kilábalásba vetett reményeit, a régió erős fenntarthatósági pozíciója, valamint az ígéretes technológiák és a több iparágat átfogó, új ökoszisztémák – például a mobilitás terén végrehajtott beruházások  – jó eséllyel megnövelhetik a régió versenyképességét. Lehetővé téve ezzel a globális piacvezető vállalatok megjelenését, valamint több millió új munkahelyet teremthetnek hosszabb távon” – fejtette ki Jean-Marc Ollagnier.

• A 700 európai felsővezető bevonásával készített felmérés szerint a technológiai beruházásoknak a mesterséges intelligenciára (66%), az 5G és 6G technológiára (58%), a felhőre (52%) és a következő generációs akkumulátorokra (34%) kell összpontosítaniuk.

• A gyorsan növekvő területek közül az európai üzleti vezetők az intelligens gyártást említették a legnagyobb arányban (55%), majd a digitális egészségügy (50%), az intelligens mobilitás (46%) és az energiarendszer átalakítás (33%) következett.

A megkérdezett vállalatok 88%-a idén a digitális átalakulásra és a fenntarthatósági gyakorlat fejlesztésére fordított összeg növelésére készül, míg tavaly csak 58% növelte beruházásait ezeken a területeken. A cégek zöme a munkatársak átképzésére is nagy hangsúlyt fektet. Több mint háromnegyedük (86%) arra készül, hogy továbbképzi vagy átképzi a dolgozói állomány 25%-át a következő három évben, hogy lépést tudjanak tartani a cégnél megjelenő új igényekkel.

Európa kormányai és az EU intézményei is kritikus szerepet játszanak

Abban, hogy a főbb ágazatok globális vezető szerepre tehessenek szert és támogatni tudják a munkahelyteremtést a régióban, Európa kormányaira és az EU intézményeire is fontos szerep hárul. A jelentés öt olyan területet azonosított, ahol a cégek intézkedéseket várnak a kormányok és az unió intézményei részéről. Ezek közé tartozik a három legfontosabb:

A következő generációs munkaerő megteremtése: az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése tehetséggondozó inkubátorházak támogatásával, az oktatás legkeresettebb készségek iránti kereslethez igazításával, valamint a digitális kompetenciák, az élethosszig való tanulás és a szakképzés ösztönzése. 

A digitális átalakulás és a fenntartható gazdaságra való átállás ösztönzése: a közös technológiai infrastruktúra megtervezése és bevezetése (5G, felhő, IoT, AI) és a szén-dioxid-mentesítési törekvések támogatása. Szintén elvárás a befektetés- és innovációbarát szabályozói környezet létrehozása, például a jogszabályi széttagoltság és a bürokrácia enyhítésével és az új technológiák tesztelését segítő innovációs szabályozási tesztkörnyezetek (ún. sandboxok) kialakításával.

A nagy potenciállal rendelkező iparágak fejlődésének támogatása: a hagyományokkal szakító és áttörő jelentőségű kutatásokat és innovációkat célzó befektetések, az innovatív iparági ökoszisztémák létrehozását támogató szabályok bevezetése, valamint az állami és a magánszektor közötti partnerkapcsolatok létrehozása révén.