A 2020-as világjárvány több ponton megbolygatta a munkaerőpiaci trendeket. A cégek egy része, miközben csökkenti az alkalmazotti létszámot, addig a termelés szinten tartása érdekében felgyorsítja az automatizáció kiépítését. Mindez elmélyítette a korábban is meglévő egyenlőtlenségeket, és megfordította azt a pozitív fejlődést, amit a foglalkoztatottság terén a 2007-2008-as globális válság utáni növekedési szakaszban sikerült elérni – összegezte Saadia Zahidi, a Világgazdasági Fórum (WEF) ügyvezetője.

A szervezet felmérése szerint a cégek 43 százaléka tervezi, hogy a technológiai integráció következményeként csökkenti alkalmazottainak létszámát, és 41 százalékuk növekvő mértékben támaszkodna külsős munkatársakra. A megkérdezett vállalkozásoknak mindössze egyharmada gondolja úgy, hogy a nagyobb automatizáció mellé több munkavállalót is alkalmazna. Jó hír azonban, hogy a technológiai fejlődés összességében több új munkahelyet teremt, mint amennyit feleslegessé tesz – ezek azonban a korábbiaktól jelentősen eltérő készségeket igényelnek.

Az átalakulás előreláthatólag súlyosbítani fogja a társadalmi egyenlőtlenségeket. A hátrányos helyzetűeknek és az alacsony jövedelműeknek relatíve nehezebb lesz az átképzés. A járványhelyzet miatti lezárások már most is különbözőképpen érintették az egyes társadalmi csoportokat, különösen nagy terhet raktak például a nőkre.

Karin Kimbrough, a LinkedIn vezető közgazdásza ezt azzal magyarázza, hogy a bizonytalanság, a felborult napi rutin mellett nagyobb mértékben hárult rájuk a gyerekek és idősek ellátása is. Zahidi szerint az sem segít, hogy a jelenleg használt algoritmusok akaratlanul is előnyben részesítenek egyes embereket másokkal szemben, és a folyamat csak tovább erősödik, ha ennek megakadályozására a fejlesztők nem figyelnek külön oda.

Akár jól is ki lehet jönni belőle

A WEF véleménye szerint az automatizáció leginkább a manuálisan végezhető területeken, mint például az adminisztráció és az adatfeldolgozás, venné át nagymértékben a munkát. Ezzel párhuzamosan viszont növekedhet az igény az emberi készségeket, mint a kommunikációt vagy az érvelést igénylő feladatkörökben.

Érdekes, hogy a WEF az igények növekedését prognosztizálja az úgynevezett zöld gazdasági, vagyis a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet elősegítő munkakörökben is. Mindezt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tavalyi jelentésére alapozza, mely szerint 2030-ig 24 millió ilyen új állás keletkezik.

Bár az vitatható, hogy a gépesítési hullám mikor és milyen mértékű hatást gyakorol a munkalehetőségekre, az viszont egyértelmű, hogy szükség van a dolgozók felkészítésére és a változások menedzselésére. Ennek jelentőséget hangsúlyozta Hamoon Ekhtiari, a FutureFit AI ügyvezetője is, kiemelve, hogy az emberek nem tologathatók sakkbábukként a munkaerőpiacon, hiszen az sem mindegy, mi érdekli őket.

A Világgazdasági Fórum azt vetíti előre, hogy minden második munkavállalónak szüksége lehet átképzésre ahhoz, hogy a bekövetkező változásoknak meg tudjon felelni. A kormányoknak erősíteni kell a szociális hálót, hogy az automatizáció miatt állás nélkül maradtaknak segítséget tudjanak nyújtani, véli a szervezet. A prognosztizált trendek ugyanakkor lehetőséget teremtenek arra, hogy az „átképzési forradalomban” a cégek, a kormányok és a képzéseket végzők egymásra találjanak, együtt figyelve a hátrányos helyzetűekre, vonta le az optimista konklúziót Emily Glassberg Sands, a Coursera adattudományi vezetője.