A digitalizáció a jövő motorja

A digitalizáció a jövő motorja

A digitalizáció a jövő motorja

még több m2m

3 perc

A 10. SMART konferencián több mint 1000 ember, 150 előadóval, 120 előadáson és beszélgetésen keresztül járta körbe az innováció témakörét.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által szervezett eseményen a legkülönbözőbb szektorok képviselői ismertették és vitatták meg a víziójukat azt illetően, hogy miként érdemes újratervezni a korábbi évtizedek és évszázadok berögzült gyakorlatait.

Agilis vállalatirányítás, mikromobilitás, mesterséges intelligencia, blokkláncolat, átalakuló oktatás – ezek voltak a legfontosabb kulcsszavak a mostani konferencián. De természetesen a többi közt a startupok, az ipar 4.0, a közlekedés, valamint a digitalizáció egyénre való hatásai is helyet kaptak a programban. „A digitalizáció a jövő motorja, minden szektor minden szereplőjének fel kell készülnie az ez által diktált kihívásokra, és ennek a folyamatos innováció a kulcsa” – mondta Major Gábor, az IVSZ főtitkára.

Az új, agilis működési modell már megjelent és fejlődni fog

Azokban az iparágakban, amelyekben a digitalizáció előrehaladott és azt használva fejlesztenek termékeket és szolgáltatásokat, az agilis működés jelenti az egyik legújabb kihívást. Ez az elmúlt száz évhez képest óriási változást jelent, mert alapjaiban különbözik a megszokottól. Ahogyan Vityi Péter, az IVSZ alelnöke elmondta: „itt már nem főnökökről és beosztottakról beszélünk, hanem csapatokról, melyekben együtt dolgozva, sokkal hatékonyabban történnek a fejlesztések. Ez a munkamódszer már Magyarországon is megjelent és erőteljesen fog fejlődni”.

A mikromobilitás az élhető közterek és városok kulcsa

A SMART konferencia egyik fontos témája volt a közlekedés, azon belül is a közösségi közlekedés és a mikromobilitás. A különböző területek képviselői – legyen szó közösségi kerékpározásról, közösségi autózásról vagy akár robogómegosztásról  – egyetértettek abban, hogy a mikromobilitás sokkal élhetőbbé teheti a városokat, és nagy potenciál rejlik benne. Ahhoz azonban, hogy érzékelhető mértékben jelenjen meg az emberek mindennapjaiban, szükség van a szabályozási környezetre, amely rákényszeríti a szolgáltatókat az együttműködésre.

A szemléletformálás is lényeges, amihez a kellő infrastruktúra és technológia megteremtésére van szükség. A tendenciák viszont nagyon biztatóak, mert folyamatosan nő a felhasználók köre, és sokan kombinálják is egymással a különböző közösségi közlekedési eszközöket.

Sokat haladt a mesterséges intelligencia

Kevésbé ismert tény, hogy az országban csaknem kétszáz olyan cég, illetve intézmény működik, mely a mesterséges intelligencia kutatásával vagy implementálásával foglalkozik. Ezeket fejlesztési programokkal is támogatják, valamint nemzetközi együttműködéseknek is aktív résztvevői. Azonban a rendelkezésre álló óriási adatvagyon még kihasználatlan, részben azért, mert ennek még nincsenek megteremtve a jogi és közgazdaságtani feltételei. A kilátások mindenesetre pozitívak, az érintett szervezetek együttműködése hatékony és gyors megoldásokat hozhat.

A gyógyításban is egyre nagyobb teret nyernek az adatok

Az előadások az egészségügyet is érintették, mert számos digitális innováció már ma bevethető és egyre szélesebb körben használható. Ilyen a blokklánc technológia, mely például az emberi szövetátültetés hatékonyságát pörgeti fel azáltal, hogy felgyorsítja és transzparenssé teszi az adatcserét. Így lényegesen több páciens juthat sokkal gyorsabban, jobb minőségű szolgáltatáshoz, elősegítve ezzel gyógyulásukat is.

Az operációk előzetes tesztelését például 3D nyomtatás segítségével is el lehet már végezni, ami nagyban csökkenti a kockázatokat. Ez a terület még a digitalizációs transzformáció elején jár, jelentős hatása lesz, amikor a potenciálját már nagyobb mértékben elérheti.