A hőszabályzóktól kezdve a cégautókig ma már számtalan berendezés és készülék kapcsolódhat egymáshoz és a világhálóhoz az egyre dinamikusabban növekvő Dolgok Internetén keresztül. Az új trendekből kiindulva az Ipswitch nemzetközi eladásokért felelős alelnöke, Alessandro Porro ugyanakkor az M2M Now oldalán megjelent írásában felveti a kérdést, hogy vajon miként tudnak a hálózatok és az informatikai szakértők megbirkózni a sávszélesség bővítésére és a készülékek teljesítményének javítására irányuló fokozódó nyomással.

Akár tetszik, akár nem, a világunkban egyre fontosabb szerephez jutnak azok a csatlakoztatott (connected) eszközök. Az Internet of Things (Dolgok Internete) ma már sokkal többet jelent egy divatos kifejezésnél, hiszen az intelligens készülékek az utóbbi években szinte láthatatlanul beépültek a mindennapjainkba. A Gartner piackutató cég legfrissebb előrejelzése szerint év végén összesen 4,9 milliárd összekapcsolt „dolog” lesz forgalomban az egész világon, 2020-ra pedig ez a szám eléri majd a 25 milliárdot.

Egyik napról a másikra újulnak meg a gyárak >>Ennek nem nehéz megérteni az okait. Miközben az IoT fejlődésének hajnalán az okostelefonok és a táblagépek eladásán volt a hangsúly, napjainkban a viselhető kiegészítők, a mobiltárcák és egyéb intelligens készülékek vették át a „karmesteri pálcát”.

Ráadásul itt még nem ér véget a felsorolás. Az ipar 4.0-ás változatának és az okosgyárak térnyerésének köszönhetően valószínűleg a gyártási folyamatok örökre megváltoznak, miután az összekapcsolt berendezések és technológiák a jövőben hozzájárulhatnak a költségek lefaragásához, ráadásul minimális szintre csökkentik a pazarlást, illetve a gépek meghibásodásának előfordulását.

Mindemellett az informatikai szakemberek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a meglévő vállalati hálózatok hogyan lesznek majd képesek kezelni ezt az extra megterhelést. De vajon melyek lesznek a kulcsterületek és milyen problémák várnak még megoldásra?

Át kell vizsgálni a meglévő hálózati infrastruktúrát

Néhány hálózatot egészen egyszerűen nem arra terveztek, hogy meg tudjon birkózni a napjainkban rá nehezedő nyomással. Ezen kívül a mai modern és gyorsan változó világban egyetlen cég sem a türelméről híres. Elegendő az, ha a vállalkozás honlapját feltörik, vagy a weboldalán kicsit lassabban lehet lejátszani a videókat, és a fogyasztók máris átpártolhatnak a versenytársakhoz. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az IT-szakértők tisztában legyenek azzal, hogy a rendszer mely pontján lehetnek problémák a sávszélességgel, hiszen csak így lehet talpon maradni az erősödő versenyben.

Érdemes olyan határokat kijelölni, amelyek korlátozzák a hálózati hozzáférést

Az algoritmusok válnak az IoT kincsesbányájává >>Manapság a felhasználók a legtöbb hálózathoz már vezeték nélküli kapcsolaton keresztül is képesek csatlakozni. Ebből a szempontból tehát kritikus fontosságú, hogy a vállalatok megértsék, miként befolyásolja a hálózat teljesítményét az, ha egyre több IoT-alapú készüléket kötnek hozzá. Azáltal, hogy meghatároznak néhány olyan határértéket, amely limitálja, hogy hány eszköz kapcsolódhat egy időben a hálózatukra, a cégvezetők sokkal tisztábban láthatják azt, hogy a Dolgok Internete milyen hatást gyakorolhat idővel a sávszélességre. Emellett ez azt is lehetővé teszi, hogy felismerjék, ha újra kell tervezniük a rendszert, mert lassan kezdi elérni a képességei határát.

Érdemes felülvizsgálni a biztonságra vonatkozó üzleti szabályzatot

Az Internet of Things „elburjánzása” természetesen számos biztonsági, illetve adatvédelmi kockázatot és aggályt is felvetett. Az Európai Unió új adatvédelmi irányelve a tervek szerint év végén lép hatályba, és várhatóan valamennyi vállalkozást érinti majd, amely személyes adatokat gyűjt, dolgoz fel és oszt meg másokkal.

Forrás: M2M Now