Erre találtak ötletes megoldást az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói: az önvezető autókat irányító technológiát hívták segítségül. Az újonnan kifejlesztett eljárás a GPS helyett a LIDAR-t használja az erdők feltérképezésére. Minden egyes drón, miközben egy adott területet átkutat, kétdimenziós térképet készít, amely a fák elhelyezkedését is mutatja – ezzel pedig követhető, járt-e már arra a szerkezet.

A dróncsapat egyes elemei által készített térképek egyesíthetők, így hatalmas területek kutathatók át anélkül, hogy felesleges munkát végeznének. Az eszközök ráadásul az expedíció módjában is hatékonyabbak. Ahelyett, hogy egyszerűen a legközelebbi, még nem felderített terület átfésülésére utasítanák a légi járműveket, a tudósok a módszer alkalmazása során igyekeznek kihasználni azok lendületét.

Ennek következménye az a spirális mozgás, amely gyorsabbá teszi egy-egy terület átvizsgálását. A mentések során pedig minden egyes perc számít.

A technológiának természetesen vannak határai. Még mindig szükség van például egy külső, földi bázisra, amely egyesíti a térképrészleteket, az emberek azonosításához pedig egy rendszerre, ami felismeri az objektumokat.

Az egyetemi kutatók elképzeléseiben szereplő későbbi verziókban viszont a repülő robotok már társaikkal való találkozáskor összerakják a térképeket, és a tárgyfelismerés is reálissá válhat. Ha minden egyes fejlesztendő terület összeáll, akkor nagy áttörés várható a sérült vagy eltévedt kirándulók felkutatásában. Ahelyett, hogy egész csapat ember fésülné át az erdőket, gyorsabb és hatékonyabb lesz egy „falkányi” drónt bevetni.