A híres Facebook-alapító nem kisebb hőshöz hasonlítja magát, mint a képregényekből és a mozivászonról ismert Vasemberhez, azaz Tony Starkhoz, hiszen az intelligens készülékeket vezérlő rendszert a fiktív milliárdos virtuális asszisztenséről, Jarvisról nevezte el.

Ahogy leírta, sok minden kiderült számárra a hosszú fejlesztési időszak során, elsősorban arra nézve, hogy hol is tart most a mesterséges intelligencia fejlesztése, milyen területeken ért el a programozás nagy előrelépéseket, és hol vannak még egyelőre lemaradva.

Személyre szabott megoldások

Talán az nem is meglepő, hogy a világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának vezérigazgatójának háza a legmodernebb kütyükkel van felszerelve: minden lámpa okos, az összes szoba rendelkezik külön intelligens hangrendszerrel, az okostévéről és okoskamerákról nem is beszélve. A legtöbb készülék így viszonylag könnyen vezérelhető egyszerű számítógépes parancsokkal.

Számos hétköznapi eszköz azonban még mindig nincs internetre kötve. Ezek irányításához okoskonnektorokra van szükség, ennek segítségével eldönthető, mikor kapjon áramot az adott berendezés, így pedig szinte minden vezérelhetővé válik, ami elektromosságot használ. Tanulság viszont, hogy hiába elérhető nagyon sok intelligens háztartási kütyü, ezek nem mindegyikéhez tartozik olyan nyílt programozói felület, melyek segítségével azok teljesen összeköthetőek lennének.

Kulcsszavakból robot

A következő lépésben emberi nyelvre fordította a számítógép parancsait, így Jarvist egyszerűen szöveges üzenetekkel vagy hangutasításokkal is irányíthatja.

Eleinte konkrét kulcsszavakat programozott be: ha együtt elhangzanak a „hálószoba”, a „villany” és a „felkapcsolás” szavak, akkor a rendszer tudja, mit tegyen. Hamar kiderült, hogy ez nem elég: az emberek több szinonimát is használnak ugyanarra a dologra, úgyhogy gépi tanulásra épülő algoritmusok segítségével a robot elkezdett új szókapcsolatokat is tanulni.

A mai okosotthon-rendszerek egyik problémája, hogy egyelőre legtöbbször nem képesek különbséget tenni a család tagjai között (ahogy arról a Google Home kapcsán mi is beszámoltunk). Ezt a problémát valahogy sikerült áthidalnia Zuckerbergnek, ám hogy milyen módon, annak részleteibe nem ment bele a blogposztban.

Változó kommunikációs szokások

Zuckerberg elmondása szerint az egyik legnagyobb meglepetés az volt számára, hogy mennyivel szívesebben üzen sms-ben Jarvisnak. Amikor az Amazon és a Google mind hangvezérelt rendszerek fejlesztését helyezik előtérbe, lehetséges, hogy az emberi kommunikáció ettől épp eltávolodna.

Ahogy az okostelefonok miatt könnyebbé vált a szöveges üzenetküldés, megfigyelhető az a folyamat, hogy az ilyen típusú kommunikáció mértéke jelentősen túllépte a telefonhívásokét. Talán ez lesz a jövőben jellemző a mesterséges intelligenciára, és szívesebben beszélgetünk majd SMS-ben az okosotthonnal, arról nem is beszélve, hogy sok szituáció van, amikor nem is kivitelezhető a hangutasítás, például munkahelyen, tömegben és hasonlók.

Távol vannak a robotinasok, de mégis oly közel

A Facebook vezetője szerint egyre biztosabb abban a korábbi jóslataiban, hogy néhány éven belül olyan számítógépes rendszerek jelennek meg, melyek minden érzékszerv területén jobban teljesítenek majd, mint az emberek.

Azt azonban még mindig nem érti senki pontosan, hogyan is működik a tanulás. Elmondása szerint összességében nagyjából 100 órát töltött programozással, és sikerült olyan rendszert alkotnia, mely megérti a parancsait, és kiszolgálja az igényeit. Ehhez képest eltölthetne még ezer órát a fejlesztésen, és akkor sem készülne olyan robot, mely úgy képes új készséges elsajátítására, ahogy az emberi agy.