CES 2015: Minden rekord megdőlt a kaszinóvárosban >>Hatalmas érdeklődés és rendkívüli várakozások előzték meg a január elején Las Vegasban megrendezett fogyasztói elektronikai kiállítást, a CES 2015-öt. A tech világ csúcsrendezvényén ebben az évben minden eddiginél kiemeltebb hangsúly esett a gépek közötti (machine-to-machine) kommunikáció, illetve a mindennapi használati tárgyakat a világhálón összekapcsoló Dolgok Internete jelentőségére. A szakértők legnagyobb meglepetésére azonban a show-n bemutatott intelligens fejlesztések fogadtatása nem volt egyértelműen pozitív; rengetegen közömbösen vagy érdektelenül, sőt egyes esetekben kritikusan álltak hozzá az innovatív készülékekhez.

De mégis hogy lehetséges mindez, honnan ered az elutasító magatartás? Hiszen az utóbbi években szinte mindenhonnan azt lehet hallani, hogy az IoT – Internet of Things – korunk legmeghatározóbb fejlődési irányzata, amelynek az áldásos hatásaihoz nem férhet kétség. A Gartner piackutató legújabb előrejelzése szerint például 2020-ra világszerte 26 milliárd készülék kapcsolódik majd egymáshoz a világhálón keresztül. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Cisco jóslata pedig azt vetíti előre, hogy a piac értéke elérheti a 19 billió dollárt a következő évtized során. Annak ellenére azonban, hogy a kutatók és a fejlesztők próbálták tudásuk legjavát nyújtani, egyes innovatív eszközök fogadtatása eléggé vegyes volt.

Ha végigtekintünk az idei kiállításon felvonultatott intelligens készülékek kínálatán, könnyen találhatunk számos érdekes, bár igencsak zavarba ejtő újdonságot is, melyek hasznossága finoman kétséges. Az mondjuk, nem is vitás, mennyire jó ötlet egy olyan innovatív hűtő piacra dobása, amely külön jelzi, ha elfogyott otthon a tej. Ott vannak még az okoskávéfőzők, amelyek ébredésre elkészítik a forró feketét, a sofőr nélkül működő autók, az intelligens öntözők vagy a távolról irányítható hőszabályzók. De vajon tényleg szükség van 25 ezer forintért vezeték nélküli kapcsolattal működő fogkefére, egy Bluetooth-os napszemüvegre vagy a babák pelenkájába elhelyezett érzékelőkre?

Emlékezzünk csak vissza, hogy mielőtt Kevin Ashton legelőször kiejtette volna a száján a Dolgok Internete kifejezést 1999-ben, már számos olyan technológiai trendről lehetett hallani, amelyek néhány – mondhatjuk úgy – érdekes koncepciót szültek. A 90-es évek végén például a hordozható készülékek élték virágkorukat, messze az iPod megjelenése előtt ott voltak a walkmanek, mini disc-ek, illetve a Hit Clips. A mobilkorszak hajnalán piacra dobtak jó pár kivételesen haszontalan telefont, a háromdimenziós őrület pedig hamar utat tört a tévékészülékekhez, bár az árak csillagászati magasságba emelkedtek. Mindezek az esetek jól bizonyítják, hogy a gyártók a trendeket követve szerették volna megszedni magukat, és nem mindig a valós fogyasztói igényekre keresték a választ.

CES: A Nest újabb lökést ad az okosotthonok terjedésének >>Itt tehát felmerül a kérdés, hogy az okostechnológiák valóban hasznosnak bizonyulnak a mindennapok során, megfizethető áron kínálnak kézzel fogható előnyöket a felhasználók számára?

A válasz egyértelmű igen. A Nest intelligens hőszabályzója – annak ellenére, hogy nem olcsó mulatság – számottevő energiamegtakarítást tesz lehetővé.

A viselhető kiegészítők piaca – bár a napjainkban még csak gyerekcipőben jár – robbanásszerű fejlődés elé néz. Az okosautókban pedig ma már kifinomult szenzorok és intelligens technológiák sorát kínálják a gyártók, új szintre emelve a vezetés élményét.

A tárgyakat a világhálón keresztül összekapcsoló IoT-ben a luxuspiac is lát fantáziát. A teniszhez való kiegészítőket gyártók például színre léptek már olyan intelligens ütőkkel, amelyek elemzik a játékosok technikáját és az ütések erejét, az adatok alapján pedig javaslatot tesznek a stílus finomítására. Ugyanez igaz a golf-, illetve sífelszerelések esetében is  – és még lehetne sorolni a példákat. Persze sokan élhetnek azzal a kifogással, hogy ezek egy nagyon szűk társadalmi réteg igényeit elégítik csak ki, és ebben van némi igazság. De vajon az intelligens tenisz- és golfütő a legtöbb, amit a technológiai hullám hozhat?

A válasz egyértelműen nem, és itt érkezünk el a lényegi mondanivalóhoz. Talán nem a CES a legalkalmasabb, hogy a Dolgok Internetének jelentőségét valóban szemléltesse. A rendezvény ugyanis egy fogyasztói elektronikai kiállítás, viszont a felhasználók csak az IoT piac egy szegmensét képviselik. Ráadásul egy olyan részét, ahol a gyártók elsősorban a trendekre építenek, és nem mindig a valós piaci igényeket veszik alapul.

Gyökeresen eltérő a kép ugyanakkor a mezőgazdaság, a nehézipar, az egészségügy és a közszolgáltatások esetében – ezek a technológiák ugyanis általában nem látványos kiállításokon vonulnak fel, nem kapnak akkora reflektorfényt. Ennek ellenére ezekben az iparágakban is robbanásszerű fejlődés elé nézünk, és ez rögtön megváltoztatja a játékszabályokat. A további részletekről a cikk folytatásában itt olvashat.

Forrás: Venture Beat – Az eredeti cikk szerzője Narbeh Derhacobian, az Adesto Technologies elnök-vezérigazgatója.