IoT: elérkezett az új virágkor hajnala

IoT: elérkezett az új virágkor hajnala

IoT: elérkezett az új virágkor hajnala

még több IoT

3 perc

Bár a Dolgok Internetének igazi felvirágzása 2025-re várható a szakértők szerint, a vállalatok közti verseny már megkezdődött.

Még a legvadabb tudományos-fantasztikus filmek sem jósolhatták meg pontosan azt, hogy mekkora változást hoz majd az emberek életbe a hétköznapi használati tárgyakat összekapcsoló Dolgok Internetének megjelenése. Amit korábban látni lehetett, az csak egy apró csepp volt a tengerben ahhoz a technológiai hullámhoz képest, amely fénysebességgel közelít a fogyasztókhoz. A mostani előrejelzések szerint az IoT-re (Internet of Things) épülő piac értéke 2020-ra megközelítheti a 19 billió dolláros szintet, világszerte 50 milliárd eszköz csatlakozhat egymáshoz a világhálón keresztül. És bár a várakozások alapján a Dolgok Internete 2025-re éri csak el virágkorát, a verseny már megkezdődött.  

IoT: tovább kell feszegetni a határokat >>A lehetőségek pedig korlátlanok; az okostelefonok például többet tudhatnak az ember egészségi állapotáról, mint az orvosok, a hűtő jobban ismerheti a diétáját, mint saját maga. A közlekedési rendszerek elérkeznek ahhoz a ponthoz, amikor már maguktól is képesek irányítani és összehangolni a forgalmat, továbbítják az információkat a vezetők mobiljára, hogy könnyebben igazodjanak el a városban. Az adatok a tömegközlekedési vállalatokhoz is eljutnának, így rögtön kiderülne, melyik útszakaszon történt baleset vagy keletkezett torlódás.

Sok egyéb szervezet mellett a Google és a Facebook is kampányol az ingyenes internetért, hogy mielőbb további 3 milliárd felhasználót csábítson a világhálóra. A másik oldalon valóságos háború dúl a különböző operációs rendszerek, vagyis az iOS, az Android és a Windows között, a csata végkimenetele határozza majd meg, hogy a fogyasztókhoz mi jut el végül a technológiai újításokból. A Dolgok Internete ráadásul kiemelkedő biztonsági kockázatokat rejt magában a pénzügyi rizikó mellett. A személyes adatokra vadászó hackerek betörhetnek bárkinek az otthonába, hogy felkapcsolják a fűtést, túlfőzzék a vacsorát, csatornát váltsanak a tévén vagy kikapcsolják a riasztót.

A hóbortos ötletek is tarolnak a Dolgok Internetén >>De mit is jelent a Dolgok Internetének térhódítása a vállalatok szempontjából? A gyártó cégek például elérkezhetnek a negyedik ipari forradalomhoz azáltal, hogy a gépek saját magukat vezérlik, kiiktatva az emberi beavatkozás szükségességét. A vállalatok pontosabb és sokkal több helyről begyűjtött információhoz jutnak a fogyasztói magatartásra vonatkozóan, így a direkt marketing eszközeiket is jóval hatékonyabban alkalmazhatják a célcsoportjuk elérésére. Ha egy betegnél náthát állapítanak meg, akkor az okostelefon egyrészt értesíti az orvost és a patikát, de a szükséges gyógyszerekről szóló hirdetésekkel is elkezdi bombázni az embert.

Manapság a cégek jórészt még vaktában lövöldöznek, és abban reménykednek, hogy 13 emberből, akihez eljutott a reklámjuk, négy felfigyel majd termékükre, egy pedig vásárol belőle. Az IoT megjelenése azonban sokkal sikeresebbé teheti a hirdetők munkáját, hiszen pontosan tudni fogják, hogy a célközönségüket hol, milyen arányban és mikor érhetik el leghatékonyabban.

Emiatt a szó szoros értelmében valamennyi vállalatnak ki kell dolgoznia a saját digitális stratégiáját, előfordulhat, hogy akár a teljes üzleti modellt új alapokra kell helyezni. Ellenkező esetben ugyanis egy cég hamar eltűnhet a süllyesztőben a gyorsabban fejlődő versenytársak között. Ráadásul azzal is számolni kell, hogy rengeteg, alig pár fővel induló vállalat tör majd utat magának a piacra innovatív elképzelésével, hogy később jelentős részesedésre tegyen szert.

Forrás: Huffington Post, az eredeti cikk szerzője Paul Mashegoane, a G-Technologies alapítója és vezérigazgatója