IoT: jóval több, mint puszta divathóbort

IoT: jóval több, mint puszta divathóbort

IoT: jóval több, mint puszta divathóbort

még több IoT

4 perc

Bár a Dolgok Internetének fogalma már 1999-ben megjelent egy gondolatmenetben, az IoT inkább az utóbbi években vált meghatározó technológiai trenddé a piacon.

Ön is gyakran találkozott már azzal a szinte szállóigévé vált mondással, hogy „na, erre létezik már egy alkalmazás”? A divatos kifejezés akkor vált elterjedtté, amikor az Apple piacra dobta az első iPhone-t és boldog-boldogtalan elkezdte az okostelefonos applikációk gyártását az élet minden problémájára megoldásokat kínálva. Persze ez már 8 évvel ezelőtt volt, az idei esztendőben pedig úgy tűnik, hogy a fejlesztők minden gondolata a Dolgok Internete (IoT: Internet of Things) körül forog majd.   

De mit is jelent egészen pontosan ez az egyre sűrűbben használt kifejezés, ami sokkal többet takar a legújabb divatőrületnél? A Dolgok Internete alapvetően a mindennapi használati tárgyakat és készülékeket kapcsolja össze a világhálón a gépek közötti (machine-to-machine) kommunikációs technológiák segítségével.

Egy intelligens ékszer például képes arra, hogy nyomon kövesse a szívritmusát, mérje a megtett lépések számát vagy feltérképezze az alvási szokásait, illetve a fizikai aktivitását – ennek egyik kitűnő példája a Jawbone által piacra dobott UP elnevezésű okoskarperec.

Szilveszterre dupláztak az intelligens termosztátok >>Emellett egyebek között arra is lehetőség nyílik, hogy egy telefonos alkalmazás segítségével akár távolról is szabályozza az otthona hőmérsékletét egy speciális intelligens termosztáton keresztül. Szerencsére a piacon ma már számtalan ilyen hőszabályozó létezik, elegendő csak a Nest, az Aprilaire, a Smarthome vagy a Honeywell termékeit megemlíteni. A szakértők szerint egészen olyan, mintha a Jetson család című futurisztikus mesesorozatból ismert intelligens háztartási robot, Rosie beköltözött volna az ember lakásába.

Az okosautó lesz az új okostelefon? >>Nagyjából 2008-ban lehetett hallani legelőször olyan okosautókról, amelyek már képesek voltak wifin keresztül kapcsolódni az internethez. Bár úgy tűnik, hogy Dél-Koreában már ennél sokkal korábban is léteztek a világhálóra csatlakozó intelligens járművek, viszont az újítással akkoriban még nem tudtak megjelenni az amerikai piacon, hiszen a technikai infrastruktúra nem volt adott. Ma már egyre sűrűbben bukkannak fel az utakon olyan modellek, amelyek az autóba épített szenzoroknak köszönhetően felmérik a sofőrök vezetési stílusát, figyelik a környező forgalmat és segítenek a benzinfogyasztás csökkentésében.

A Dolgok Internetének kifejezését először Kevin Ashton használta egy 1999-es gondolatmenetében, amely az interneten elérhető adatok forrásával foglalkozott. A hétköznapi használati tárgyakat összekapcsoló IoT-re viszont inkább csak az előző néhány év során kezdtek el napjaink egyik legmeghatározóbb technológiai trendjeként tekinteni.

Az újítások számos remek példáját vonultatta fel például az év elején megrendezett nagyszabású fogyasztói elektronikai kiállítás, a CES. Az innovatív kütyük nagyon színes palettáját kínáló vásáron a Samsung Electronics vezérigazgatója, Boo Keun Yoon például azt mondta: „ez ma már nem csupán egy utópisztikus elképzelés, hanem tudományos tény. Mára valóban elérkezett a Dolgok Internetének korszaka”.

Az IoT alapvetően különböző készülékek egész világot lefedő hálózata, amelyek az interneten keresztül kommunikálnak egymással és nyomon követik például a felhasználók mindennapi életét, fokozva a kényelmüket. A Dolgok Internetének esetében számos intelligens eszközre gondolhatunk; beletartoznak egyebek közt az okostelefonok, a viselhető kiegészítők, az otthoni hőszabályozót távolról is irányító mobilos alkalmazások vagy az intelligens háztartási készülékek.  

Miközben valamennyi hírcsatornán záporoznak az érdekes információk az újabb technológiákról és a CES-en debütált intelligens fejlesztésekről, természetesen nem szabad megfeledkezni a korlátokról se. Az IoT terjedése ugyanis számos adatvédelmi aggályt ébresztett fel, és egészen biztosan komoly hatása lesz például a biztosítási üzletágban is.

Így óvja egészségét az okosbiztosítás >>Az IoT alkalmazási lehetőségei rendkívül széles körűek – a viselhető kiegészítők például befolyásolhatják a fogyasztók biztosítási díjait. Ha ugyanis egy életbiztosítással rendelkező ügyfél vállalja azt, hogy egy hordható eszközzel folyamatosan nyomon követi az egészségi állapotát, illetve fizikai aktivitását, az információkat valós időben továbbíthatja a vele kapcsolatban lévő biztosítónak. A vállalat ezt követően az összegyűjtött adatok függvényében alakíthatja ki a személyre szabott tarifát. Ez azonban nem minden; a fogyasztók ezen kívül akár az orvosokkal, táplálkozási szakértőkkel vagy a személyi edzőjükkel is megoszthatják ezeket az információkat.

A létrejövő nagy mennyiségű adat, az úgynevezett „big data”, illetve ennek az elemzése még arra is lehetőséget nyújt, hogy automatikussá tegye a mindennapi élet részterületeit és javítsa a hatékonyságot.

Ma már számos olyan startup vállalkozás létezik, amely speciális eszközöket és alkalmazásokat fejlesztett az információk összegyűjtésére és analízisére. Ezek közül néhány abban segít a cégvezetőknek és az alkalmazottaiknak, hogy felmérjék a rendszerből származó előnyöket, az egészségi állapot és az útvonal távoli nyomon követésétől kezdve a vezetési stílus feltérképezésén keresztül számos részterületre fókuszálva. 

Ezen készülékek jelentős hányada fokozza a felhasználók biztonságát is. Az új intelligens eszközök ugyanis például figyelmeztetik a sofőrt, hogyha túlságosan rálépett a gázpedálra, vagy a dolgozót, ha már egy órája nem állt fel a székéből az irodában. A Dolgok Internete előtt álló jövő tehát fényesnek ígérkezik, egyre újabb felhasználási területek kínálkoznak szinte minden nap, így a hétköznapi háztartási eszközöket hálózatba kapcsolásáról egész biztosan rengeteget lehet majd hallani a következő években is.

Forrás: LifeHealth PRO