Az IoT-t (IoT = Internet of Things) működésben tartó M2M-technológiák segítségével például sokat spórolhatunk energiafogyasztásunkon, nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat otthon, és egy okosautóban ülve számtalan új információ birtokába juthatunk a forgalom és a vezetési stílusunk alakulásáról. A Dolgok Internete által elindított technológiai hullám számtalan gazdasági előnyt is kínál, a fejlesztésre vállalkozó cégeknek azonban érdemes mérlegelniük a legfőbb kihívásokat:

Adatvédelem

Fontos megjegyezni, hogy nem minden egyes Dolgok Internetéhez kötődő alkalmazás esetében merül fel a biztonságos adatkezelés problémája. Az érintett applikációknál azonban a begyűjtött adatok mennyisége és részletessége miatt komoly veszélyek leselkedhetnek a felhasználókra. Épp ezért kulcsfontosságúvá válik az adatok kódolása, az okoseszközök hitelesítése és a megfelelő védelmi háló kiépítése a külső támadások kivédésére.

Biztonság

IoT-kisokos: csatlakozzon okosan a Dolgok Internetéhez >>Valamennyi Dolgok Internetéhez kötődő készülék kapcsolódik a világhálóhoz, így mondani sem kell, milyen jó célpontot kínálnak az alattomos hackerek és adathalászok számára. Miután az IoT elmossa a határt a közösségi élet és a személyes szféra között, így még több veszélyt rejt magában, ha egy rabló feltöri az okosautóját vagy okosotthonát.

Kapacitás

Az IoT egyelőre elképzelhetetlen mennyiségű adatot továbbít és hoz létre a hálózaton keresztül. Az információk megosztása és összegzése egyre inkább felhőalapú szolgáltatások segítségével történik majd. Ezzel egyidejűleg megnő azoknak a helyeknek a száma, ahol a létrejövő adatokat tárolják, illetve megszaporodhatnak a Dolgok Internetéhez kötődő törvényi előírások. Vajon rendelkezésre áll a megfelelő sávszélesség és a szükséges tárolókapacitások, hogy ezt az adatrobbanást kezelni lehessen?

Készül már a különleges törvényi szabályozás?

Az alapos jogi vizsgálat és körüljárás ellenére (még) nem léteznek kifejezetten a Dolgok Internetére szabott előírások; a piacot főként a hatályban lévő törvények és szabályozások igazgatják. Érdemes azonban hozzátenni, hogy már a jelenleginél jóval szélesebb körű irányítást lehetővé tévő elképzelések is a tarsolyban vannak.

Az úgynevezett „Connected Continent” (magyarul összekapcsolt kontinens) javaslatcsomag jelenleg az Európai Parlament jóváhagyására vár. A tervek szerint a döntéshozók egységes európai piacot kívánnak megteremteni az elektronikusan kommunikáló eszközökre vonatkozóan. Bár a javaslatcsomag első változata nem említi név szerint a Dolgok Internetét, mégis a hálózatba kötött tárgyak robbanásszerű terjedése ösztönözte a tervezet kidolgozását.  

A Dolgok Internete: válasz a nagy kérdésekre >>Amikor a csomag átkerül az Európai Bírósághoz – ez a várakozások szerint már az idei év végén megtörténhet – jó néhány akadály felszámolódhat a Dolgok Internetének további térhódítása előtt. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a Connected Continent nevű javaslatcsomag nem irányelvként, hanem minden résztvevő számára kötelező szabályozásként lép majd hatályba. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában meg kell kezdeni az alkalmazását rögtön a jogszabályok átvétele után. 

A tervek szerint az Európai Unió adatvédelmi direktívájának megváltoztatását is a következő 12 hónap során hagyják majd jóvá. Az átdolgozott csomag kitér a digitális korszak legfontosabb kihívásaira és megpróbál áttekinthető jogszabályi környezetet teremteni az újításokhoz. A módosítások ebben az esetben szintén a minden tagállamban kötelező jellegű szabályozásként léphetnek majd életbe.

Felkeltette érdeklődését a Dolgok Internete? Érdemes elolvasnia korábbi cikkeinket is:

IoT: öntudatra ébrednek használati tárgyaink

Halló? - Legyen elérhető a nap 24 órájában

IoT: találja telibe vásárlói szívét