A felmérés alapján kiderült, hogy a válaszadók 75 százaléka nem tartja lehetetlennek, hogy megvalósuljanak a futurisztikus elképzelések, így például az, hogy a technológia fejlődése a jövőben lehetővé teszi az autók vagy emberi szervek 3D-s nyomtatását, vagy azt, hogy az okosotthonokban a házimunka egyszerűbbé válik, így többet lehet pihenni. Mások szerint áttörő újdonság lehet a közeljövőben a beültethető okostelefon is.

Klaus Schwab közgazdász, a fórum alapítója és elnöke azt a kérdést vizsgálta, hogyha ez az új ipari forradalom felforgat mindent, amit eddig a világunk technológiai oldaláról tudtunk és ahogyan azt megismertük, akkor vajon a változás inkább pozitívan vagy inkább negatívan hat majd a társadalmunkra?

A robbanásszerű technológiai fejlődés megértéséhez érdemes megvizsgálni a korábbi ipari forradalmak hatását is. Az első ipari forradalom a XVIII. században kezdődött. A klasszikus ipari forradalom a könnyűiparban, ezen belül is a pamutiparban bontakozott ki, mivel ez volt a legnagyobb kereslettel rendelkező terület. A termelés gépesítése egyre elterjedtebbé vált, majd a folyamat következtében létrejött a teljesen új energiaforrást jelentő gőzgép.

A második hullám kezdete az 1900-as évek elejére tehető, amikor az elektromosság forradalmasította a termelést, és megjelentek a sorozatgyártott termékek. A harmadik 1960 körül indult, és elhozta számunkra a számítógépek és az internet korszakát.

Ismeretlen terepre érkezünk

Van azonban néhány különbség, ami miatt a negyedik ipari forradalom várhatóan nagyobb hatással lesz az életünkre, mint az előző három. Először is a mostani változások sokkal gyorsabbak, mint a korábbiak közül bármelyik. Másodszor a fejlődés nem korlátozódik a technológia vagy az ipar egy adott területére, hanem átfogóan fejti ki hatását mindenhol egyszerre.

A leglényegesebb talán mégis a harmadik különbség: az eddigitől teljesen eltérő gazdasági modell jöhet létre – melynek szemléletes előfutára például a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sharing economy, vagyis a megosztáson alapuló gazdaság.

Ne csak a fogkefe, az üzleti modell is legyen okosabb!

Ez utóbbi azért is érdekes, mert a gazdaság átalakulásával az üzleti életnek tágabb mozgástér jut, a keretek rugalmasabbá válnak, ez a folyamat pedig kitörési lehetőséget jelenthet a cégeknek, így akár a kisvállalkozásoknak is.

A változásokhoz hozzátartozik az is, hogy a kormányzatok szerepe növekedhet, hiszen egyre több szabályozásra és felügyeletre lesz szükség. Az államoknak  továbbá arra is fel kell készülniük, hogy a gyorsan változó környezetben is versenyképes munkaerőt tudjanak biztosítani. 

Törnek előre a gépek

Az emberek és a robotok a jövőben sokkal többször és sokkal szorosabban működnek majd együtt, ami viszont felveti a bizalom kényes kérdéskörét is. Például, ha egy diagnózist egy ember és egy robot is felállíthat, az eredmény, a gyógyszeres kezelés menete, az ajánlott gyógyszer típusa sokszor eltérő lehet. De nemcsak az egészségügyben, hanem akár az igazságszolgáltatásban is megjelenhet ez a dilemma, ha például egy bírósági tárgyalással kapcsolatban választani kellene, hogy az ügyet egy robot vagy egy ember bírálja el. Bár ezek futurisztikus ötletnek tűnhetnek, némelyik részleges megvalósulására akár már napjainkban is akad példa – nem is beszélve az elkövetkező 10-20 évről.

Bár a sci-fik szerint elképzelhető egy olyan negatív forgatókönyv, amelynek végén a gazdaság összeomlik és az emberiség a robotok uralma alatt kipusztul, a pozitív kimenetel viszont egy olyan élhetőbb világot jósol, amelyben a robotok és emberek együtt dolgoznak. Ha jól csináljuk, és tökéletesítjük jelenlegi modelljeinket, akkor egy fenntarthatóbb és együttműködőbb világot hozhatunk létre – összegezte a World Economic Forum.