Vészjelzéssel figyelmeztetnek a cerkófmajmok a drónokra

Vészjelzéssel figyelmeztetnek a cerkófmajmok a drónokra

Vészjelzéssel figyelmeztetnek a cerkófmajmok a drónokra

még több m2m

2 perc

Méghozzá hasonlóval, mint amit egy rokonfajuk egyedei a sasok esetében is használnak.

Az eddigi tapasztalatok alapján laboratóriumi körülmények között nem egyszerű megtanítani a majmokat a különféle zajok megkülönböztetésére és az azokra adott válaszreakciókra. Így nem csoda, hogy a szenegáli Niokolo-Koba Nemzeti Park erdeiben a kutatók maguk is meglepődtek, amikor azt tapasztalták, hogy az egyik majomfaj reagált egy számára addig ismeretlen hangra.

Julia Fisher és csapata ugyanis drónokat reptetett az úgynevezett sárgahasú szavannacerkófok (Chlorocebus sabaeus) felett, hogy megvizsgálhassák, mit is tesznek az állatok egy új repülő objektum észlelésekor. A majmok azonnal reagáltak, „jelzéseket” adtak le, hogy figyelmeztessék egymást a veszélyre.

A kiáltás eltért a leopárdok és a kígyók észlelésekor használttól, leginkább arra hasonlított, amit egyik rokonfajuk sasveszély esetén alkalmaz. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy légi fenyegetés észlelésekor hasonló válaszreakció tapasztalható a cerkófok részéről. A majmok ráadásul olyan gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, hogy elkezdték az eget pásztázni, és akkor is leadták a jelzést, amikor a földön „játszották le” a kutatók a drónhangokat.

A gépmadárban látják a veszélyt

Érdekesség, hogy a cerkófok egyébként nem regálnak a területen élő ragadozó madarak látványára. Ez arra utal, hogy a rendszeresen látott madarakat nem tekintik potenciális veszélyforrásnak. Úgy tűnik azonban, hogy a drónokat valamiért fenyegetőnek tartják.

„Bizonyára nyugtalanítónak és kiszámíthatatlannak vélik ezeket a repülő szerkezeteket. Olyasminek, amivel korábban még nem találkoztak. Így azt gondolják, nem árt mindenkit figyelmeztetni – mondta el Fisher.

A szakembert lenyűgözte a majmok gyors tanulási képessége. Hozzátette, hogy laboratóriumi körülmények között gyakorlatilag lehetetlenség lett volna kivitelezni mindezt.

Az eredmény egy nyolc főböl álló csapat egyéves munkájának köszönhető, akik mintegy 60 méteres magasságban reptették a drónokat a majmok fölött.

A beszámolóban arról is írnak, hogy a fajjal rokon kelet-afrikai vervet majom (Chlorocebus pygerythrus) egyedei az eddigi kutatások alapján eltérő jelzésekkel reagálnak a különféle ragadozók – a többi között a pitonok, a leopárdok, az egyébként mindenevő páviánok és a harci sasok – látványára.

A mostani kutatásnál a cerkófok esetében három lehetséges reakció fordulhatott volna elő a drónok észlelésekor. Az egyik, hogy egyszerűen csendben maradnak. A másik, hogy újfajta vészjelzéssel állnak elő. A harmadik, hogy hasonló hangot adnak ki, mint amivel a vervet majmok reagálnak a sasok esetén. Fisher ez utóbbit feltételezte – és igaza lett.

A kutató szerint mindez jól mutatja, mennyire különbözik a majmok vokális kommunikációs rendszere az emberekétől, illetve, hogy az evolúció ellenére is mennyire korlátozottak a lehetőségek az emberszabásúak esetében.