Kiberkockázatoktól tartanak a biztosítók A globális biztosítási ágazatnak egyre több strukturális és technológiai változással kell szembenéznie. A biztosítók és az ágazattal foglalkozó szakértők körében készült felmérés szerint jelenleg ezek jelentik a legnagyobb kockázatot. https://www.m2mzona.hu/uploads/files/cover_home/2875/articles/20170607132753/biztositas.jpg

Kiberkockázatoktól tartanak a biztosítók

2017. június 8. 11:35
2'
A globális biztosítási ágazatnak egyre több strukturális és technológiai változással kell szembenéznie. A biztosítók és az ágazattal foglalkozó szakértők körében készült felmérés szerint jelenleg ezek jelentik a legnagyobb kockázatot.

A CSFI legújabb, a PwC közreműködésével készült Insurance Banana Skins 2017 felmérése során 52 országban 836 biztosítási szakember és az ágazattal foglalkozó szakértő nyilatkozott a következő két-három évben várható legjelentősebb kockázatokról.

Insurtech: 2017 legfontosabb biztosítási trendjei

A változásmenedzsment a kockázati rangsor elejére került működési kockázatok csoportján belül vezető helyen szerepel. A felmérés aggályokat vet fel az ágazat azon képességével kapcsolatban, hogy választ adjon a digitalizáció, az új versenyhelyzet, a piaci konszolidáció és a költségcsökkentés jelentette komoly kihívásokra.

Ezek a kihívások elsősorban a gyors ütemben megjelenő új technológiákból erednek, amelyek a biztosítási piac átalakulásához vezethetnek – ilyen technológia például az önvezető autó, az Internet of Things, valamint a mesterséges intelligencia.

Az insurtech szektor is új helyzetet teremt

A második helyen az informatikai biztonsági kockázatok állnak, ami tükrözi egyrészt a biztosítótársaságokkal szembeni támadásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmakat, másrészt a kiberbűnözéssel összefüggő kockázatok átvállalásának költségeit. Jelentős aggodalomra ad okot továbbá a biztosítók belső technológiai rendszereinek megfelelősége, valamint az elsősorban a biztosítástechnológiai (Insurtech) szektor által teremtett új versenyhelyzet.

A kutatásból kitűnik, hogy az ágazat tehetségvonzási és -megtartási képessége a válaszadók egyre nagyobb hányadát aggasztja, különösen a digitalizáció jelentette kihívás tükrében. Ezzel szemben a társaságok irányításával és menedzsmentjével kapcsolatos aggodalmak csökkentek. A pénzügyi válság idején ezeket a kockázatokat magasnak ítélték, azóta viszont az ágazati kezdeményezések és a szabályozói nyomás hatására jelentősen csökkentek.

„Az elmúlt három évben a szabályozás foglalta el az első helyet a kockázati listán, és ugyan továbbra is költséges és bonyolult, de a felmérés eddigi hat kiadása során most először a működési kockázatok jelentik a legnagyobb veszélyt a vizsgált cégek számára. Az ágazaton belüli strukturális és technológiai változások felboríthatják a hagyományos üzleti modelleket. Az egyre digitálisabb termékszemlélet miatt át kell gondolni a korábbi rendszerek helyzetét, ami az egész szektor számára kihívás. Ugyanakkor az olyan trendek, mint az önvezető autók, a klímaváltozás miatt növekvő és változó kárigények, vagy például a viselhető technológia új feladatok elé állítják a biztosítótársaságokat – mind termékfejlesztés, adatkezelés vagy az árazási modellek tekintetében” – összegezte Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa.

A figyelmébe ajánljuk:

Digitalizáció: itt tartanak a hazai vállalatok

A Microsoft és az IVSZ által megrendelt közös felmérésben arra keresték a választ, hogy miként látják cégük helyzetét a digitalizációs versenyben a magyarországi nagyvállalatok vezérigazgatói, illetve pénzügyi és informatikai vezetői.

Robotok az egészségbiztosításban

A svájci Zurich Insurance mesterséges intelligenciával és gépi tanulással ellátott robotok segítségével méri fel a személyi balesetbiztosításhoz köthető kárigényeket.
Olvasson még a témában:

GDPR és PSD2: erre készüljenek a cégek

A 2018-ban életbe lépő uniós adatvédelmi és pénzforgalmi szabályozások azt hivatottak garantálni, hogy a vállalatok az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kezeljék a rájuk bízott adatokat. Ugyanakkor a fogyasztók mellett a cégek is jól járhatnak, hiszen a rendeletek az adatbázisok rendszeres karbantartását, „nagytakarítását” is elősegíthetik.