Az 5G elhozza a szinkronizált valóságot a mobilunkra
Az 5G elhozza a szinkronizált valóságot a mobilunkra
2020. november 19.
Az ötödik generációs mobilhálózatok már nem misztikus jóslatok részei. A generációugrás mostanra megtörtént a világ összes régiójában, több tucat ország száznál is több szolgáltatójánál. Bár a legtöbb szó a technológia ipari felhasználásáról esik, az egyéni és üzleti mobilelőfizetők számára is új lehetőségek sorát hozza el a hálózatok új nemzedéke.
Az ötödik generációs hálózat lehetővé teheti, hogy tényleg valós időben beszélgessünk, vagy akár közösen zenéljünk a tőlünk több száz kilométerre lévő emberekkel, és benne van a potenciál, hogy magának a mobiltelefonnak a koncepcióját is megváltoztassa.
Az Ericsson előrejelzése szerint 2020 végére mintegy 190 millió 5G-s mobilelőfizetést használnak majd a mobilszolgáltatók ügyfelei világszerte, az új lehetőség térhódítása pedig minden eddiginél gyorsabban mehet majd végbe: 2025-ben már 2,8 milliárd ilyen előfizetésről beszélhetünk majd.
Nem csillapodik az adatéhség
A mobilhálózatok evolúciója eddig minden generációváltás során új funkcióval egészítette ki a mobilkommunikációt, újabb képességekkel felruházva a mostanra mindannyiunk által használt mobiltelefont. A 2G-s hálózatokkal megjelenő, manapság már csigalassúnak és nagyon korlátozottnak tűnő adatkommunikáció után a 3G-vel végre elérkezett a mobil szélessáv korszaka. A 4G megjelenése a hálózatok kapacitásának és lefedettségének drasztikus növekedését, a ma ismert okostelefonok által kínált adatközpontú szemléletet és a bőséges alkalmazáskínálatot hozta el.
Az 5G-vel az okostelefonok egy korábbi jelentős korláttól szabadulhatnak meg, így az adathálózat bárhol, bármikor szinte kimeríthetetlen vagy lényegesen nehezebben kimeríthető erőforrásokkal áll majd rendelkezésére. A mobilhálózat pedig szinte soha nem lesz többé szűk keresztmetszet az applikációk használata során.
Új dimenziókat nyit meg a rendkívül alacsony késleltetés
A Counterpoint Research kutatása szerint az idei harmadik negyedévben több 5G-s készüléket adtak el a gyártók, mint az év első felében összesen. Mindez egyértelműen annak köszönhető, hogy egyes márkáknál már a 300 dollár alatti lélektani határ alatt is elérhetők egyes modellek.
Eközben az okostelefon-penetrációt tekintve fejlettnek tekinthető piacokon az 5G-s zászlóshajó-készülékek megjelenése segítheti elő a technológia térnyerését. Az ötödik generációs mobiladat-forgalom ebből fakadó jelentős növekedésére azonban várhatóan csak 2021-ben számíthatnak a szolgáltatók.
Ezzel az okostelefonok a felső-közép árszegmensben mindinkább alkalmasabbá válhatnak a magasabb minőségű fotók, videók készítésére és azonnali megosztására, illetve akár 4K felbontású videók vagy nagyobb bitrátájú zene streamelésére. Ám a legnagyobb előrelépést nem is feltétlenül a nagyobb minőség vagy a gyorsabb letöltési sebesség jelenti, hanem a rendkívül alacsony késleltetés. Míg a sávszélesség azt fejezi ki, hogy egyszerre mennyi adat áramolhat a hálózaton, a látencia azt, hogy mekkora késleltetéssel indul el és érkezik meg az adattömeg – és ebben az 5G új dimenziót nyit.
Karnyújtásnyira a szinkronizált valóság
„Az ember számára a valós idejű, élő kommunikáció a természetes. Amikor beszélgetünk, körülbelül 10 milliszekundum (ms) a látencia. Ennyi idő, amíg az agyunk feldolgozza a hangot és képi jeleket, és közben már elkezd érzelmi reakciót adni” – mondta a Ericsson R&D Innovation Days Budapest nevű rendezvényén Mischa Dohler, a King's College London kutatója.
„A mai internetes alkalmazásokban átlagosan 145 milliszekundum a látencia, de az 5G lehetővé teszi a 10 milliszekundum vagy még kisebb késleltetést. Így elérhetővé válik a szinkronizált valóság, ami több mint a virtuális valóság (VR) vagy a kiterjesztett valóság (AR). Nemrég egy olyan online koncertet adtunk egy 5G teszt segítségével, amelynek során én Berlinben zongoráztam, a lányom pedig Londonban énekelt, tökéletes szinkronban” – tette hozzá.
Milyen lesz a jövő okostelefonja?
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a jövőben milyen applikációkat használ majd a többség, visszatekintve ugyanakkor jól látszik, hogy eddig minden mobilhálózati technológia/generáció elhozta a telefonhasználatnak és a készülékeknek az evolúcióját.
A 3G-vel a korábban szinte kizárólag szöveges kommunikációra (e-mail, chat) használt kommunikátorok egy csapásra teljes értékű internetböngésző-eszközzé váltak. A 4G megjelenése viszont már együtt járt a legkülönfélébb közösségi hálózatok felfutásával, illetve azok mobilos vetületeinek szárnyalásával, továbbá az eleinte jellemzően komoly korlátok közé szorított streaming tartalomfogyasztással.
Az okostelefon-piac legnagyobb szereplői éppen tavaly, az első 5G-s modellek megjelenésekor dobták piacra az első olyan készülékeket, melyek hajlítható kijelzővel rendelkeznek, illetve valamilyen módon a kijelzőméret szempontjából multifunkciós, több eszközt is helyettesítő megoldássá válhatnak. Bár ezek még nem terjedtek el széles körben, az új korszakban a variálható kijelző várhatóan nagyobb szerephez juthat, a telefonok pedig további funkciókat vehetnek majd át a számítógépektől, kameráktól és más szórakoztatóelektronikai berendezésektől, például játékkonzoloktól.
Az 5G várhatóan mindenhol, mindennel összeköt és a mostaninál is több adatot bízunk majd a hálózatokra, ilyen szempontból nemcsak a telefonok, de a hálózatok adatbiztonságának kérdése is még fontosabbá válik a következő időszak tervezési döntéseiben.