Mixed Reality: mi is az a vegyes valóság?

Mixed Reality: mi is az a vegyes valóság?

Mixed Reality: mi is az a vegyes valóság?

szórakozás

4 perc

A fogyasztók és a technológia iránt érdeklődők épp kezdték volna megszokni a kiterjesztett és a virtuális valóság fogalmait, amikor a Microsoft bevezette az úgynevezett „Mixed Reality” technológiát.

Amikor 2015-ben igazán beindult a VR, a Microsoft az egész piacot meglepte azzal, hogy a konkurenciával ellentétben nem egy teljesen virtuális világgal akarta körbevenni a felhasználókat – a HoloLens az igazi valóságra vetítette rá a különböző virtuális elemeket. 

Kínába is megérkezik a HoloLens

Mindezek mellett a fejlesztők ragaszkodtak hozzá, hogy a szemüveg úgynevezett Mixed Reality (vegyes valóság) eszköz, ezzel pedig kissé összezavarták az összes szakértőt és újságírót, akiknek a többsége úgy gondolta, ez csak a cég marketingszava a már elterjedt kiterjesztett valóság kifejezésre.

Erre a vállalat egészen eddig nem is nagyon cáfolt rá, most azonban a The Next Web egyik újságírója részletesen összefoglalta, hogyan utalnak arra a társaság legutóbbi lépései, hogy talán mégis értelme van másképp hívni azt, amit az óriáscég fejleszt.

Technológiai spektrum

A Microsoft kommunikációs igazgatója elsősorban azt próbálta hangsúlyozni az újságíróval folytatott beszélgetéseiben, hogy a Mixed Reality több különböző irányzatot is magába foglal: a teljesen immerzív VR-tól kezdve a kameraalapú AR-en (például a Snapchat filtereken vagy a Pokemon Go játékon) keresztül egészen az alternatív virtualitásig, amelyben valóságos tárgyak egészítik ki az amúgy teljesen virtuális látványt.

Nem helytelen tehát a Microsoft HoloLens-t AR-headsetnek hívni, viszont ez csak az első lépcsője a cég Windows Mixed Reality platformjának kiépítésében, melynek a későbbiekben része lesz a fent említett technológiák mindegyike.

Miért épp ezzel kezdtek?

Amikor elindultak a fejlesztések, sokkal logikusabb lett volna egy szimpla VR-headset tervezésébe fogni, hiszen ezekre sokkal nagyobb piaci igény mutatkozott a játékipartól. Fontos megfontolás áll azonban amögött, hogy miért egy kiterjesztett valóságon alapuló szemüveget dobtak először a piacra. 

A kommunikációs igazgató elmondása szerint az AR egyszerűen nagyobb kihívást jelent: a virtuális valóság során a szemüveg gyakorlatilag elrejti a külső világot, és akkor is szórakoztató lehet, ha közben a felhasználó teljesen mozdulatlan. A kiterjesztett valósághoz azonban elengedhetetlen a készüléket körülvevő tér megértése, helyzete a különböző statikus tárgyakhoz képest.

A nehezebb feladat pedig úgy tűnik, végső soron meghozta a gyümölcsét: a Microsoft által támogatott headsetekben ma már elérhetővé vált a független térbeli követés. Így a korábbi megoldásokkal szemben már nincs szükség külső kamerákra, hogy a szerkezetek érzékeljék a térbeli mozgást, hanem ezeket az információkat mind beépített szenzorok segítségével szerzik meg. Nem is beszélve arról, hogy ezek a megoldások jellemzően olcsóbbak, és még alacsonyabb a hardveres igényük is – ezáltal úgy tűnik, hogy a vállalat jó úton járhat.

De mégis miért „vegyes?”

A vegyes kifejezés a névben elsősorban arra utal, hogy a technológiák zökkenőmentesen egyazon térben létezhetnek, és elsősorban az együttműködésre épülnek. Jó példa erre a játék, ahol a résztvevők egyik fele VR-szemüvegek segítségével egy apró szigeten próbálnak túlélni, miközben a többi társuk AR-szemüvegekben a szoba közepén lévő sziget fölötti óriásokként irányítják a történetet.

A lényeg tehát a függetlennek látszó technológiák közti teljes együttműködés. Így a későbbiekben a fejlesztésekben rejlő üzleti lehetőségek is megvalósíthatók lehetnek: a jövő irodájában talán nem is lesz szükség monitorokra, ha mindenki a HoloLens segítségével az asztal fölé vetítheti saját kijelzőjét, vagy épp a szemüvegek segítségével nemzetközi meetingeket szervezhet az európai, ázsiai és amerikai kollégák közt.