A sötét, jeges és nagyon hideg Spitzbergák titka

Kapcsolódó cikkek

A sötét, jeges és nagyon hideg Spitzbergák titka

A sötét, jeges és nagyon hideg Spitzbergák titka, amiért rengeteg turista keresi fel

Üzleti Hírek

2 perc

A számítógépes játékok is nagyon izgalmasak lehetnek, hiszen új és számunkra ismeretlen világokat tárnak fel előttünk. Azonban nem feltétlenül csak ezekben lehet megtalálni a kalandokat, mivel rengeteg vérpezsdítő hely létezik a Földön a való életben is.

Szélsőséges viszonyok a Spitzbergákon

Nem is kell messzire menni, csak ide a világ végéig, ahol a Spitzbergák szigetcsoportja várja a kalandra vágyókat. Hol is van ez pontosan? A Jeges-tengeren, az európai kontinenstől északra, nagyjából félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között. 

A terület Norvégiához tartozik, szigetei közül három lakott. A Spitzbergák Norvégia, egyben Európa legészakibb részét is jelentik, valamint a Föld legészakibb szigetcsoportját. Területének 60%-a gleccserekkel és hómezőkkel borított, de a sarkvidéki éghajlat itt elviselhetőbb, mint Oroszország és Kanada hasonló szélességi fokain. Miért is?

Az Észak-atlanti áramlatnak köszönhetően akár 20 Celsius-fokkal is magasabb a hőmérséklet télen, mint az említett országokban. Emiatt az Atlanti-óceán vize az év nagy részében hajózható állapotban tartja a környező vizeket. Az északi és a nyugati területeken hidegebb van, mint délen, a csapadék gyakori, de kis mennyiségű. 

Mit csinálhat errefelé egy turista?

Nyáron érdemes ide ellátogatni, amikor nem megy le a Nap, a jegesmedvék pedig északon tanyáznak. A város biztonságos zónáját tilos elhagyni fegyver nélkül, a vadonban mindenkinek magával kell vinni. 

Lápokon, gleccsereken, sebes vizű folyókon kell errefelé átkelni, rénszarvasok, sarki rókák és sarki csérek kíséretében. Nem elég, hogy nem ismerjük a vidéket, de a kegyetlen hideggel is meg kell küzdeni. 

Egy ilyen túra életre szóló kalandot jelenthet mindenkinek, de azért nem árt hozzá jó fizikum, kalandvágy és némi tapasztalat sem. 

Néhány fontos tudnivaló a Spitzbergákról

Valószínűleg már a 12. században jártak erre norvég és orosz hajósok, de az első vitathatatlan felfedezés 1596-ban történt és Willem Barents holland tengerész nevéhez fűződik. Később elsősorban bálnavadászok telepedtek le a nyugati parton, de sok sarki expedíció kiindulópontjául is szolgált a szigetcsoport. 

A főváros Longyearbyen, amely egy amerikai üzletemberről, John Munroe Longyearről kapta a nevét. A település egy szénbánya köré épült, ahol Longyear több száz embert foglalkoztatott. A byen toldalék norvégül várost jelent. 

A hivatalos nyelve a norvég, de láthatunk orosz feliratokat is a szigeten, de ezt a nyelvet inkább csak az orosz lakosok beszélik. A Spitzbergák ugyan Norvégiához tartozik, de saját kormánya van és adómentességet élvez. 

Évi 100 nap a teljes sötétségé, ilyenkor csak mesterséges fény létezik, esetleg a telihold és a tükröződő hó kombinációja nyújthat némi természetes fényt. Nagyon gyakran látható viszont a sarki fény, ami nem kevés vigaszt nyújthat az itt tartózkodóknak, hiszen varázslatosan szép látvány.