A felmérés hét országra terjedt ki, amelyek közül Nagy-Britannia végzett a legrosszabb helyen. A válaszok alapján a britek mintegy 95%-ának van valamilyen intelligens készüléke – ami a megkérdezett hét ország közül a legmagasabb arányt jelenti –, ugyanakkor 24%-uk abszolút nem foglalkozik az eszközök védelmével.
„Általában minél több okoskészüléket birtokol valaki, annál inkább sebezhető. Ugyan a gyártóknak felelősséget kell(ene) vállalniuk termékeik biztonságáért, de a felhasználók is nagy szerepet játszanak a kibervédelemben” – hívta fel a figyelmet Daniel Markuson, a NordVPN digitális adatvédelmi szakértője.
Az IoT-készülékek rengeteg adatot gyűjtenek, és a hackerek kulcsfontosságú célpontját képezhetik. Ráadásul egy-egy eszköz feltörésével a kiberbűnözők akár egy nagyobb hálózatba is bejuthatnak. A nagyobb gyártóknál is előfordulhatnak incidensek, például 2020-ban az Amazon Ring okoscsengők tucatjait hackelték meg.
Mivel a gyártók a lehető leghamarabb piacra szeretnék dobni újdonságaikat, a gyorsaság sokszor a fejlesztési folyamat lerövidítésével és költségcsökkentéssel jár. Márpedig ezzel csak a működéshez szükséges minimális funkciókat biztosítják, beleértve az adatvédelmet is – tette hozzá a szakértő.
Ugyanakkor csak a felhasználók mindössze 41,4 százaléka gondolja úgy, hogy a gyártóknak kell felelősséget vállalniuk a biztonságért. 55,9 százalék szerint elsősorban ez a fogyasztók felelőssége, 45,3 százalék pedig az internetszolgáltatókat is a felelősök között említette.
A szakértő szerint az alábbi hat dologra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:
Az utolsó tipp nyilván a kutatást készítő vállalat profiljából is fakad. Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a VPN (Virtual Private Network, virtuális magánhálózat) használata sem kockázatmentes, így minden esetben magának a felhasználónak érdemes eldöntenie, mi a legjobb megoldás számára. Ezzel együtt a gyártók, szolgáltatók felelősségét és az edukáció szerepét is ki kell emelni.