Az MI lehetővé teszi a gépek számára a tanulást, az érvelést és a logika alkalmazását. Tudósok, orvosok, klinikusok, matematikusok és mérnökök együttműködésével pedig az orvosi diagnózist és kezelést célzó gépi intelligencia is kifejleszthető.
Miközben a szakemberek új és hatékony betegkezelési módszerek kialakításán dolgoznak, addig a gépi tanulás és az algoritmusok nemcsak az elemzést támogatják, hanem robotrendszereket is létrehoznak bizonyos orvosi eljárások precíz végrehajtása céljából.
Az MI-alapú diagnosztika során jól kiegészítheti egymást az orvosi és a számítógépes tudás. A gépi intelligencia hatalmas mennyiségű adatot is villámgyorsan át tud nézni, és olyan mintázatokat is felismerhet, amelyeknek a kiszűrése a szakembereknek hosszabb időt venne igénybe, vagy csak időben később lenne reális az eltérések felismerése.
Az algoritmusok az eredmények alapján különféle kezeléseket is javasolhatnak, illetve gyorsabban átfuttathatják a már korábbi leletek, esettanulmányok adatbázisát is.
Az emberi hibák gyakorlatilag minden területen elkerülhetetlenek, ugyanakkor az ebből adódó problémák kiküszöbölése gyakran igencsak költséges lehet. Ráadásul minél kimerültebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel hibázik.
A mesterséges intelligencia azonban nem fárad el, alkalmazásával lehetővé válhat meghatározott, monotonabb, programozható feladatok gyorsabb és precízebb elvégzése.
Habár ilyen típusú sebészeti eljárások esetén magát az MI-t továbbra is egészségügyi szakembereknek kell kezelniük, viszont ilyenkor az emberi test minimális sérülésével végezhető el a meghatározott mikrosebészeti beavatkozás.
Megemlíthető például az egyre több helyen elérhető, minimálisan invazív eljárások elvégzésre képes da Vinci Surgical System robottechnológia is. A mesterséges intelligenciát is alkalmazó rendszerek tehát a manuálisnál magasabb szintű precizitást és pontosságot tesznek lehetővé, amivel mind az orvosok, mind a betegek jobban járhatnak.
A technológia egyre többféleképpen lehetőséget nyújt a betegségek távolról történő monitorozására és diagnosztizálására, így a páciensnek akár fel sem kell kelniük az ágyból. De vannak példák olyan fejlesztésekre is, amelyek egyfajta távgyógyászati kabin segítségével oldanák meg a betegek szakszerű, távoli szakember által történő vizsgálatát.
Az intelligens technológia segítségével a diagnosztizálás és a kommunikáció is egyre hatékonyabbá válhat a virtuális térben, és például a metaverzum ezen a területen is izgalmas fejlesztéseket hozhat.