A digitális versenyképességről és a fejlődési irányokról képet adó index Magyarország adatait is tartalmazza és a Microsoft Power BI segítségével készült.
A Digital Futures Index szerint Magyarország két alapvető ereje a nagy és már jelenleg is a régiós átlagot meghaladóan versenyképes digitális szektorban és fejlett digitális infrastruktúrában keresendő. Ennek egyik fő példája, hogy a magyar ICT-szektor GDP-arányos hozzájárulása alapján valamivel több pontot kapott a kutatásban, mint a digitalizációban élen járó Svédország. A digitális fejlettséget összességében leíró pontszáma alapján azonban Magyarország a régió átlagának szintjén áll.
Az IDC előrejelzése szerint 2025-re a világ adatainak mennyisége 175 zettabájtra emelkednek – ha ezt a rengeteg adatot BluRay lemezeken tárolnánk, akkor 23-szor is elérne a Holdig! Az előttünk álló időszakban az adatok jelentősége és értéke is folyamatosan nőni fog annak köszönhetően, hogy a legmodernebb technológiák révén minden eddiginél több lehetőségünk van az adatok „okos” elemzésére, köszönhetően a strukturált megoldásoknak és a fejlett digitális adatelemző rendszereknek.
A Digital Futures Index nem más, mint a digitális gazdaság versenyképességét leíró mutató. A többi között, az OECD, az Eurostat, az Euromonitor és a Világbank jelenleg elérhető legfrissebb statisztikai adatait, valamint más, széles szakmai körben irányadónak tekintett felmérések eredményeit vetették össze a Microsoft regionális szakemberei a legmodernebb adatelemző technológiákkal.
Összesen 55 különféle paramétert tápláltak be a Power BI adatelemző alkalmazásba. A Microsoft közép-kelet-európai országokban dolgozó adatelemzői ezzel a kiterjedt adatbázissal mérték meg a vállalkozások, a munkaerőpiac, a digitális közszolgáltatások és infrastruktúra fejlettségét és a digitális szektor méretét, majd összevetették a régió többi országainak és a digitális átalakulásban élenjáró európai országok számadataival. Az eredmény egy vizuálisan is jól átlátható és rendkívül tanulságos interaktív platform, amelyből kirajzolódnak Magyarország jövőbeli lehetőségei és fejlődési pályája.
Az adatok strukturált, megfelelően súlyozott elemzése azt mutatja, hogy amennyiben Magyarország él a digitális gazdaság méretéből, az infrastruktúra fejlettségéből fakadó előnyeivel, az évtized végére valóban egyike lehet Európa 10 legerősebb digitális gazdaságának, ahogy ezt számos gazdaságpolitikai program is megfogalmazza. Ám ennek eléréséhez a gazdaság szereplőinek a jelenleginél több erőforrást kell fordítaniuk a technológia megújítására és alkalmazására – elsősorban a felhőtechnológiára való átállásra –, a munkaerő képzésére, és tovább kell folytatni a közszolgáltatások digitalizációját, mert ez ösztönzőleg hat a változásokra és erősíti a lakosság digitális képességeit.
A kutatás adatai szerint például Finnországban a vállalkozások sokkal nagyobb összegeket fektetnek az ICT, felhő- AI és IoT technológiákba, ennek eredményeképp a mutatóban több mint másfélszer annyi (167) pontot kaptak, mint Magyarország (99). Az észt vállalatok körében pedig jóval elterjedtebbek a IT-képzések, amelyeknek azért nagy a jelentősége, mert a képzett munkaerő képes a legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló technológiákból.