Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról. Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált.
Az Ericsson IndustryLab által készített „Dematerializált iroda” című felmérés a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevők a jövő munkahelyeitől.
A mostani jelentés a tavalyi Érzékek internete című ConsumerLab tanulmány folytatásának tekinthető, amely azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mindennapi életére milyen hatással lehet a képernyőalapú online kapcsolattartásról történő áttérés az összes érzékszervet használó, immerzív virtuális valóságra.
Az újabb felmérés az irodai vetülettel foglalkozik, megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) és az 5G valamint automatizálás által lehetővé tett „érzékek internete” milyen változásokat hoz a szellemi, irodai dolgozók mindennapi életében.
A válaszadók csaknem 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és elterjedtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát.
A résztvevők fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén. 77 százalékuk szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését.
Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel elsősorban marketing és értékesítési célokra fogják használni. A válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes valóságot, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérséklet-érzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez.
Noha a megkérdezettek 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi majd számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek.
Ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség. Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videokonferenciákról.
Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt fél év során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt. Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez.
A COVID-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen – akár személyes, akár munkaügyben – felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek, és maga a fizikai jelenlét.
A járvány hatására a szellemi munkát végzők elképzelései radikális mértékben megváltoztak a jövő digitális irodáival kapcsolatban. Az irodai munka sosem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtti időkben. A dolgozók több időt fognak táv- és digitális munkával tölteni, és ezért olyan ütemű fejlődés és igény várható a jövőbeli technológiák iránt, ami akár csak egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.