Jönnek a kiborg méhek az okosfarmokra

Jönnek a kiborg méhek az okosfarmokra

Jönnek a kiborg méhek az okosfarmokra

agrár

2 perc

A Washingtoni Egyetem kutatói rovarokat küldtek drónrepülésre. A fejlesztéssel egyfajta „élő IoT-platformot” hoztak létre, amely jól kiegészítheti a mezőgazdasági drónok munkáját.

Három különböző fajjal végeztek kutatásokat. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a méhek 105 milligramm terhet tudnak cipelni, ezért készítették el a fejlesztők saját chipjüket úgy, hogy mindössze 102 milligrammot nyomjon.

Egy hagyományos drón tipikus feladata lehet az adatgyűjtés – akár képi formában. A legnagyobb korlátozó tényező ugyanakkor az akkumulátor, amely töltés nélkül gyakran csak körülbelül 30 perc repülést engedélyez a szerkezeteknek. A kutatók éppen ezért a „természet legtökéletesebb repülő szerkezetének” tanulmányozása közben arra is szerettek volna megoldást találni, hogy eszközük „etesse és kipihenje” – vagyis feltöltse – saját magát.

Nagyító alatt a miniatűr fejlesztés

A chip tömegének legnagyobb hányada (70 milligramm a 102-ből) egy tölthető lítium-ion akkumulátor – körülbelül hétórányi működési idővel. A maradék 32 milligramm tartalmazza a mikrokontrollert az antennát és az érzékelőket, amelyekkel elemzik a páratartalmat, hőmérsékletet és a fényerősséget minden negyedik másodpercben.

Annak érdekében, hogy az aksi hatékonyságát maximalizálni tudják, a lehető legkevesebb alkatrészt építették be. Az „energiazabáló” rádiómodulok helyett a kutatók a rádiójelek módosításával képesek voltak adatokat fogadni a chipektől. Az adatátvitel sebessége körülbelül 1000 bit/másodperc.

A helymeghatározás szintén rendkívül fontos, de egy beépített GPS nagyon gyorsan lemerítené az akkumulátort és súlytöbbletet is jelentene. Ehelyett a tervezők a kísérlet helyszínéül szolgáló repülési terület körül rádióadókat helyeztek el, amelyek jeleztek, ha a vizsgált méhek 80 méteres körzeten belül bukkantak fel. Ha a rovarok visszatértek a kaptárba, akkor vezeték nélkül tölthető az apró aksi, de a fejlesztők már mérlegelik a napelemek használatát is.

A különleges kísérlettel a kutatók elsődleges célja, hogy segítsék az okosfarmokat a virágok beporzásában. A nedvesség- és fényérzékelők mérései pedig a minél pontosabb öntözésnél hasznosíthatók. Van még egy lehetséges előny: talán az élő „mini drónok” segítenek megoldani azt a rejtélyt, ami a méhek populációjának drasztikus csökkenése mögött áll.

Forrás: