Üzletileg kritikus eszközzé válhat az adatvagyon
Az adat az új arany: üzletileg kritikus eszközzé válhat az adatvagyon
2022. január 25.
Az adatelemzésen alapuló döntések során már 70%-ban használnak fel külső forrásokból származó adatokat világszerte, ami főként a pénzügyi és az egészségügyi szektorokban jellemző. A trend fejlődésével egyre több szervezet lép majd adatközösségbe egymással, a felhőalapú adatpiacok pedig már most gyors és egyszerű lehetőséget nyújtanak az adatok adás-vételére – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában.
Az adatkezelési folyamatok egyszerűsítésében és a kapcsolódó költségek csökkentésében segítheti a szervezeteket, ha külső adatkezelő szolgáltatókkal végzik az adatok biztonságos megosztását. A megosztás fejlődésének előrehaladtával a szakértők arra számítanak, hogy egyre több szervezet – versenytárs és iparági partner egyaránt – vesz majd részt adatközösségekben, és vállalkozik kölcsönösen előnyös bevételi, működési és kutatási területek feltárására.
Ez a szektor jelenleg korai aranyláz fázisát éli. Az „adatmegosztás mint szolgáltatás” modell már bizonyította hatékonyságát olyan nagy horderejű adat-, információ- és tartalommegosztási területeken, mint a zenei fájlmegosztó platformok és a közösségi média. Ezekben a szolgáltató felhasználóbarát platformot bocsát rendelkezésre, ügyfelei pedig biztosítják a tartalmat.
Az adat többé nem pusztán a vezetői döntéshozatalt támogató eszköz, hanem mára üzleti szempontból kritikus eszközzé vált, melynek zökkenőmentes adás-vételében és megosztásában felhőalapú platformok segítik a szervezeteket. A változást legkönnyebben és leghatékonyabban katalizáló platform végül akár az adatmegosztás szabványává is válhat az iparági adatszolgáltatások vertikumában.
„Az új adatvédelmi technológiák még gyerekcipőben járnak, de máris rohamosan nő az érdeklődés a külső adatforrások használata iránt. A következő években várhatóan számos szervezet fejleszt saját adatvagyonán és eszközein alapuló, biztonságos adatmegosztást kínáló megoldásokat, amellyel potenciális versenyelőnyre tehet szert” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte kockázatkezelési tanácsadás üzletágának igazgatója.
Biztonságosan megosztott információk
Az egyik kulcskérdés a technológia elterjedésében a biztonság kérdése: az elmúlt években soha nem látott mértékben nőtt meg az adatvesztési incidensek száma, egyre nagyobb kárt okozva a szervezeteknek, és a trend folytatódni látszik. Az adat akkor válik értékké egy szervezet számára, ha használhatja és megoszthatja. Az adatvédelmi irányelvek és a versenytitoktartási elvárások azonban eddig természetszerűleg korlátozták lehetőségeiket az adat értékre váltásában.
Az adatbiztonsági kockázatok nélküli adatmegosztás és feldolgozás ezért is létfontosságú. A hatékony, felhőalapú piacterek felületein lehetővé vált az ilyen típusú adás-vétel. A legújabb védelmi technológiák, mint például a teljes homomorf titkosítás (Fully Homomorphic encryption – FHE) vagy a differenciált adatvédelem (Differential Privacy) kombinációja pedig nem kevesebbet tesz lehetővé, mint titkosított információk továbbítását majd feldolgozását a titkosítás feloldása nélkül. Ezek a megközelítések lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az adatbiztonság feláldozása nélkül élvezhessék az információmegosztás minden előnyét.
Mit nyernek a felhasználók és a szervezetek?
Egy egyszerű példa: az összesített adatok segítségével meg lehet ismerni a vásárlói szokásokat egy teljes szektorra vonatkoztatva. Így könnyedén fel lehet tárni a csalási mintákat, ezzel pedig biztonságosabbá válik a vásárlás a kereskedők és fogyasztók számára egyaránt. A szervezetek adatközösségbe lépése és kutatási együttműködése lehetővé teszi kritikus területekre vonatkozó kutatási kezdeményezések felgyorsítását – mindezt az egyes szervezetek versenyelőnyének veszélyeztetése nélkül.
Az új technológiák ezen kívül védhetőbbé teszik a mesterséges intelligencia folyamatok alapjául szolgáló és nyilvános felhőben tárolt adatokat is. Végül, de nem utolsó sorban biztosíthatóvá válik a továbbított információ titkosításának megőrzése a feldolgozási folyamat egésze során, hiszen FHE alkalmazásával a felhasználó gyorsan és titkosítási kulcs nélkül férhet hozzá kritikus információkhoz.
Ez utóbbi olyan iparágakban lehet versenyelőny, ahol bizalmas adatok gyors áramoltatására van szükség – mint például a robotsebészet vagy az intelligens gyártóipar területein.
„Lehetővé válik a hatékonyság növelése a költségek csökkentése mellett – biztonságos adatbázisok válhatnak egy gombnyomásra elérhetővé, így az adatszolgáltatóknak nem kell többé hardvert biztosítaniuk, adatbázisokat karbantartani és alkalmazásprogramozási felületeket, ún. API-kat építeni” – tette hozzá a Deloitte szakértő.
Minden fél számára előnyös megoldás kell
A gyors fejlődés mellett természetesen vannak adatbiztonság-megőrző megosztást és feldolgozást lassító tényezők is. Érdemes figyelembe venni, hogy a teljes körű felhasználáshoz szervezeti változtatások szükségesek, amelyek jelentős erőfeszítéseket és időt kívánhatnak meg, így átmenetileg lassíthatják a munkavégzést és csökkenthetik a teljesítményt.
Szabályozási akadályok is vannak az adatvédelem, illetve az adat tulajdonjoga körül, amelyekkel foglalkozni kell, mielőtt az adatbiztonság-megőrző megosztást és feldolgozást teljes mértékben és minden fél számára előnyös módon ki lehet aknázni.
Egy jó és igen aktuális példa az új technológiai lehetőség gyors kiaknázására a világjárványhoz, ezen belül a vakcinaelosztás optimalizálásához kapcsolódik.
„Hatékony adatstratégiánknak köszönhetően, külső adatforrások elemzésével tökéletesíteni tudtuk a vakcinadisztribúciónkat, mindezt hónapok helyett hetek alatt. Gyorsan tudtunk lépni azáltal, hogy egyetlen technológia alkalmazása helyett egy több platformon átívelő adathálót hoztunk létre” – mondta Karthik Kirubakaran, az Egyesült Államok-szerte csaknem 10 ezer üzletet magáénak tudó, és a különféle oltások bevezetésével foglalkozó CVS Health kereskedelmi adatmérnöki részlegének vezető igazgatója.