Ennek különösen az olyan országok számára lehet jelentősége, amelyek korlátozott eszközökkel rendelkeznek vizeik védelmére és a kapcsolódó jogszabályok érvényesítésére – hangsúlyozzák a londoni székhelyű Tengerentúli Fejlesztési Intézet (ODI, Overseas Development Institute) szakértői.
A legtöbben bele sem gondolnak, hogy a Big Data, vagyis a nagy mennyiségű adatgyűjtés és -elemzés ezen a területen is rengeteget segíthet. Íme, néhány elgondolkodtató tendencia a témával kapcsolatban.
– A világ halállományának jelentős részét túlhalásszák vagy helyenként akár teljesen ki is pusztítják. Az ENSZ által publikált információk szerint 2016-ra világszinten évi 20 kilogramm fölé nőtt az egy főre eső halfogyasztás.
– A British Columbia Egyetem és a Nyugat-Ausztráliai Egyetem közös kutatása, a The Sea Around Us projekt adatai szerint 1996 óta világszinten évi 1,2 millió tonnával csökkent a tengeri halászat.
– Az illegális túlhalászás nem csupán nyílt vizeken jellemző. Sokszor különleges gazdasági övezetekben, valamint folyami és belvízi halászterületeken is zajlik, és mind nemzeti, mind a külföldi hajókkal folytatják azt.
– A túlhalászás megszüntetésére irányuló kezdeményezések mögött profitorientált és nonprofit csoportok egyaránt állhatnak, melyek műholdas, adatelemzésre épülő és egyéb innovatív technológiákat is igénybe vesznek.
– A norvég nonprofit Trygg Mat Tracking (TMT) nyolc kelet-afrikai tengerparti országnak és hat nyugat-afrikai államnak segít az illegális halászat és halászati bűncselekmények megelőzésében.
– A brit székhelyű nonprofit OceanMind Thaifölddel működik együtt. A jelentős tengerihal-feldolgozó és -exportáló országra korábban a nagymértékben törvénysértő halászat volt jellemző. Az együttműködés révén viszont most minden, a kikötőbe beérkező vagy azt elhagyó hal eredete ellenőrizhető.
– A SkyLight műholdas képeket és adatokat használ fel az illegális tevékenységet végző hajók megtaláláshoz – a projekt mögött Paul Allen amerikai informatikus, a Microsoft társalapítója áll.
– Az elmúlt évben Indonézia lett az első nemzet, amely saját hajómegfigyelési rendszerének (VMS) megosztásával lehetővé tette kereskedelmi halászflottájának nyomon követését. Az információ-megosztás a Google Global Fishing Watch nevű platformjának segítségével történik. Peru ígéretet tett rá, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez.
A VMS rendszernél kevésbé biztonságos megoldást jelent a hajók követésére az automatikus azonosítási rendszer (AIS, automatic identification system). amelyet ráadásul eddig csak kormányok és/vagy kormányzati ügynökségek használhattak.
A kereskedelmi hajók ugyan nyilvánosan sugározzák az AIS jeleket, de csak nagyméretű járműveknél kötelező a használata, és a szisztéma akár manipulálható is. Az ilyen rendszerekre épülő adatokat a büntetőjogi eljárások során a bíróságok általában nem is fogadják el. Adott esetben viszont megfelelő kiindulópontot jelenthetnek ahhoz, hogy a gyanús hajókat szorosabb megfigyelés alá vonják.