Gyakori eset, hogy a vállalatok által fejlesztett új termékek nem lesznek sikeresek. A Nintendo Virtual Boy játékkonzolja, amelybe a virtuális valóságot kívánták beépíteni, valamint a Nike FuelBand fitneszmérője két jól ismert példája ennek. És ahogy azt a GE-nél tapasztaltak megmutatták, a belső folyamatok átalakítása sem mindig hozza meg a kívánt eredményt.

A nyilvános piaci forgalmazásig eljutott projektek kudarca azonban csak a jéghegy csúcsa. A Kaspersky felmérésében innovációs folyamatban részt vevő felső szintű döntéshozókat kérdeztek a részletekről. Az innovációs életciklus legnagyobb kihívását a fejlesztési szakasz jelenti, ezt a tapasztalataik alapján a válaszadók egyharmada (36%-a) erősítette meg.

A legtöbb vállalat esetében az újítások sikertelenségének fő oka az, hogy nincs megfogalmazva világos terv és struktúra – ezzel az állítással a válaszadók egyötöde (19%-a) értett egyet. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási képesség legalább olyan fontos, mint egy briliáns ötlet, hiszen ennek hiányában egy értékes meglátást nem lehet jövedelmező, használható megoldássá alakítani. Ha megvan az ütemterv, érdemes azt rendszeres időközként felülvizsgálni, hogy tisztában legyenek a versenytársak tevékenységeivel, a piaci trendekkel és az iparági ingadozásokkal.

A kiberbiztonság nem szerepelt a projektek elbukásának legfőbb okai között. Ennek ellenére nagy az egyetértés abban (74%), hogy ha a cégek nem vonják be az információbiztonsági igazgatót már a folyamat elején, azzal növelik annak a valószínűségét, hogy az újításuk sikertelen lesz. Mindezt okozhatja az, hogy a projektjeiket nem tudják a szigorú kiberbiztonsági szabályokhoz igazítani, ugyanis a válaszadók több mint fele (54%) úgy gondolja, hogy cége IT-biztonsági szabályzata akadályt gördít az innováció útjába.

A Kaspersky 2020 nyarán azzal bízta meg a Savanta piackutató céget, hogy vizsgáljon meg néhány vállalati innovációhoz kapcsolódó területet. A júliusi online felmérésben 304 felső szintű – Európában, a Közel-Keleten és Afrikában, az ázsiai-csendes óceáni térségben, Kínában és Latin-Amerikában dolgozó – döntéshozó véleményét kérték ki. A válaszadók különféle iparágakban, 500-nál több főt foglalkoztató nagyvállalatoknál dolgoztak.