GPS-es rendszer hozott áttörést a Schwarzmüllernél
Ipar 4.0 a logisztikában: GPS-es rendszer hozott áttörést a Schwarzmüllernél
2019. július 04.
A Yard Management megoldással valós időben nyomon követhetők a járművek – például kamionok, vontatmányok, vasúti vagonok és targoncák – helyzete és mozgása.
Mire keresték a technológiai megoldást?
A Schwarzmüller Kft. a többi között nyergesvontatókat, utánfutókat és felépítményeket gyárt. Üzemükben hetente körülbelül 120 egyedi rendelés alapján készült járművet szerelnek össze. A vállalat kb. 50 ezer négyzetméter csarnokkal, további 50 ezer négyzetméter területű aszfaltozott udvarral és további murvás parkolókkal rendelkezik. Összesen több mint 10 hektáron kell megtalálniuk minél gyorsabban az adott pótkocsit, tartálykocsit, trélert, utánfutót stb.
A tárolt gépkocsik számát növeli, hogy a cég használt járműkereskedéssel is foglalkozik, van bérflottájuk, saját járműveik és szerviz üzletáguk is. Ebből adódóan egy időben akár 500-600 darab gépjármű is parkol a telephelyükön. Az egyes pótkocsikat Volvo speciális vontatóval mozgatják.
Régóta problémát jelentett számukra, hogy a kollégák túl sok időt töltöttek el azzal, hogy például egy átadást megelőzően megtalálják az aktuális trélert, különösen rossz időjárási viszonyok esetén. A cél az volt, hogy egyszerű módon tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról, illetve az utánfutók eltárolt helyéről.
Mi volt az üzleti cél?
A vontatási munkák hatékonyabb megszervezésével jelentős idő- és költségmegtakarítást kívánt elérni a vállalat.
Milyen kihívások voltak a fejlesztésnél?
Amíg két műszakban egy-egy kolléga „volvozótt”, addig még működött az, hogy fejből tudták, milyen típusú jármű merre található. Mostanra viszont már öt fő dolgozik ebben a munkakörben, és a gyártott darabszám is öt év alatt duplájára emelkedett. A magasabb darabszám miatt az is gyakran előfordul, hogy az azonos típusú pótkocsik nem férnek el a régi helyükön.
Korábban többször is nekifutottak a fejlesztéseknek. Például próbálkoztak helyrajzszerű, illetve később vonalkódos rendszerrel is, de sötétben, esőben vagy télen nehéz csak a látható feliratok alapján megtalálni a keresett helyet és azon belül a keresett trélert. A nagy hatóságú vonalkód-leolvasó sem vált be a cégnek, az ugyanakkor alapvető elvárás volt, hogy a sofőrnek ne kelljen ki-be szállnia a vontató több méter magasan lévő fülkéjéből.
A fő problémát a kültéri tárolóhelyek beazonosítása jelentette. A tapasztalataik szerint a területek kitáblázása, címkézése vagy esetleg felfestése sem jelentett volna megfelelő, tartós megoldást. A táblák a vontatásnál útban lettek volna, a jelzéseket nem tudták hová felragasztani (a parkoló járművekre nem tehették), az aszfaltra történő felfestések pedig lekopnak, illetve sötétben, hóban nem láthatók. A digitális területi beazonosításhoz pedig a hatalmas udvar wifihálózattal való lefedése nagyon költséges beruházás lett volna.
Milyen fejlesztés valósult meg?
A rendszer része, hogy nagy pontosságú GPS-sel ellátott ipari tableteket használnak. A Windows-os felületű, nagy kijelzővel rendelkező táblagépekhez olyan raktárkezelő programokat illesztettek, amely a GPS koordinátákat is fel tudja jegyezni az adott késztermékhez. Az adatok visszakeresését egy felülnézeti térkép is még gyorsabbá teszi.
A PDA készülék SIM-kártyán keresztül kommunikál a szerverrel, így nem kellett kültéri wifi-hálózatot kiépíteniük, és külön fizikai jelölésekre sincs szükség az egyes területek beazonosításához. Egyedül a járműveket kellett hagyományosan – A4-es, időjárásálló papírból készült lappal vagy matricával – felcímkézniük, hogy a végleges beazonosításhoz az alvázszámok hat számjegye messzebbről is látható legyen.
Hogyan működik a gyakorlatban a GPS-es keresés?
A vontató sofőrje az ipari tablet programjában keresi ki az alvázszám alapján az aktuális jármű helyét a belső térképen. Ehhez megelőzőleg természetesen arra volt szükség, hogy a pótkocsit lerakó sofőr bemérje és rögzítse a GPS-adatokat a rendszerben.
A megoldás jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a Volvo vontatógéppel dolgozó kollégák mindennapjait, és nem utolsó sorban csökkenti az üresjárati, kihasználatlan időket, azaz a költségeket. A rendszer további előnye, hogy egyszerűbb és gyorsabb folyamat lett az új kollégák betanítása is.
Milyen további IoT-fejlesztések segíthetik a cég működését?
A következő lépés az lesz, hogy a raktárrendszer szoftveréből olyan kimutatásokat fognak készíteni, amelyek pontosan elemzik, hogy a vontatásnál mikor van csúcsidő vagy alacsonyabb kihasználtságú időszak. Ez alapján fogják látni, hogy az új rendszer mellett hány vontatóra és hány fő munkaerőre van szükség. További lehetséges fejlesztési irány a vontatók útvonaloptimalizálása, ehhez először a bejövő feladatokat kell digitalizálni, és prioritásokat megállapítani. Igény esetén a konszern más telephelyein is bevezetik ezt a megoldást.