Október végén publikálta az IFR éves globális elemzését, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2020-ban a pandémia világpiacra gyakorolt hatása ellenére is nőtt az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal.
A növekedést ugyan elsősorban a kínai, de mindenképpen az ázsiai piac növekedése tette lehetővé, a járvány mégis összességében pozitív hatással volt az automatizációs megoldások iránti keresletre.
„A covid-19 új kihívások elé állította a bevált termelési rendszereket és ellátási láncokat, felhívta a figyelmet a rugalmas termelés szükségességére. Továbbá a fertőzésveszély elkerülése is új modellek kialakítására sarkallta a gyártószektort, amely folyamatok kedveztek a robotikai megoldások implementálásának” – fogalmazott Ralf Völlinger, a Fanuc Europe Corporation robotikai üzletágának vezérigazgatója a jelentésben.
2020-ban 384 ezer ipari robotot telepítettek világszerte, 2021-ben pedig 435 ezer robotot állítanak munkába, ami minden eddigi – még az abszolút rekordnak számító 2018-as – eladásokat is felülmúlja majd, ez 13 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.
A tavalyi adatok világpiaci eloszlásban azt jelentik, hogy Ázsia jelenleg a legnagyobb piac, utána jön Európa, majd Észak-Amerika, utóbbi kettőnél 8 százalékkal csökkent a telepítések száma 2020-ban.
A tavalyi év legnagyobb mozgatórugója az elektronikai ipar volt, amely először előzte meg a telepítések számában korábban állandó vezető szerepet betöltő autóipart. Ennek okai közé tartoznak egyrészt a világjárvány okozta fogyasztói változások, másrészt az elektronikai alkatrészek minden mérnöki ágban kulcsfontosságúak – beleértve az autóipart és gépgyártást is –, ami rávilágított, hogy további termelési kapacitásra van szükség, amely automatizációval fejleszthető.
2020-ban átlagosan 10 ezer alkalmazottra 126 robot jutott a gyártóiparban összesen, ez Ázsiában 134, míg Európában 123, Magyarországon 120 darab robotot jelentett. Magyarországon az összes telepítés 55 százaléka az autóiparban valósult meg.
Az előrejelzett 13 százalékos növekedés oka a többi között, hogy már nemcsak a nagyvállalatok vágnak bele robotizációs projektekbe, sok kis- és középvállalkozás is elkezdte folyamatainak automatizálását robotikai megoldások implementálásával.
Ez különösen igaz a kollaboratív robotokra (kobot), amelyek alkalmazások széles körét teszik lehetővé a gyors üzembe helyezés, egyszerű kezelhetőség és programozhatóság mellett, ráadásul a dolgozók fizikai távolságának betartásában is segítenek.
AZ IFR statisztikái szerint 2020-ban az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal 22.015 darabra nőtt. Ez az ipari robotok nagyjából 6 százaléka, és jól mutatja a keresletnövekedést, hogy ez az arány 2017-ben még csak a 3 százalékot közelítette meg.
A kollaboratív robotok alkalmazásában az anyagmozgató megoldások (24 százalék) és az összeszerelés (21 százalék) a legnépszerűbbek. Mindezt az autóiparban használják a leginkább (35 százalék), de a leggyorsabban fejlődő iparág ebben a szegmensben az elektronikai ipar, az élelmiszeripar és italgyártás.
„A legjobban teljesítő ország a közép-kelet-európai régióban a kiegészítők eladását tekintve Magyarország” – mondta Hegyi Krisztina, az OnRobot területi értékesítési menedzsere.
„Úgy látjuk, hogy a gyártócégek gyorsan tudtak alkalmazkodni a 2020-ban és 2021-ben történt változásokhoz. Nagyon sok kkv jutott arra az álláspontra, hogy automatizálás nélkül lemarad a versenytársaktól. Egyre bővül a kiszolgált iparágak köre is. A cégek ugyanakkor észrevették azt is, hogy a járványhoz hasonló helyzetekre úgy tudnak felkészülni, ha a gyártást optimalizálják, és az emberi munkaerő mellett ipari és kollaboratív robotokat is használnak” – tette hozzá.