Az intelligens települések gyorsan bővülnek, új gazdasági lehetőségeket teremtenek, céljuk a többi között a környezet megóvása és a különféle lakossági szolgáltatások színvonalának javítása. A felmérések szerint egyre több a smart city Észak-Amerikában, Európában, az ázsiai csendes-óceáni térségben, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. A Smart Cities World adatai szerint a kapcsolódó piac nagysága 2025-re meghaladhatja a 2 billió dolláros értéket.
Az intelligens közösségek fő célja, hogy digitális megoldásokat alkalmazzanak az adott város, megye vagy régió kihívásainak kezelésére. A többi között az alábbiakra érdemes odafigyelni.
Franciaország első okosvárosának Dijont tartják. A település elsősorban a közüzemi infrastruktúra fejlesztésére összpontosított, mivel az elektromos költségeket akarták csökkenteni. Ezt a többi között intelligens közvilágítással és -parkolással segítették. Egy másik kiemelt terület az állampolgárok biztonsága volt, amelyet különféle összekapcsolt szolgáltatások révén növeltek. Legyen szó WiFi-ről, zártláncú biztonsági (CCTV) kamerákról vagy az esetleges válságmenedzsmenthez tartozó központosított hálózatról.
Az amerikai Virginia államban található Stafford megyében pedig nemrég intelligens közösségi tesztközpontot avattak. A fejlesztések keretében mindenhol biztosítják a szélessávú internetet, csökkentik a dugókat, javítják a közlekedés biztonságát (beleértve az autósokat és a gyalogosokat is). Ezen felül mérsékelik az energiafogyasztást, és igyekeznek vonzóvá tenni a közösséget mind a startupok, mind a városlakók számára.
A Smart Community tesztközpontban a többi között drónokat használnak a közbiztonság javítására és a veszélyhelyzetek kezelésére, „okosan” monitorozzák a koronavírus jelenlétét a szennyvízben, a füst- és árvízfelderítéshez pedig szenzorokat használnak.
A kiberbiztonsághoz ma már élvonalbeli blokkláncalapú, katonai kibernetikai technológiát is igénybe lehet venni. Így érdemes ilyen típusú szenzorokkal ellátott okoskamerákat felszerelni a kormányzati központokba.
A kültéri szenzorok a többi között képesek időben észlelni az erdőtüzeket és az árvizeket, míg a központosított, különféle incidensekre reagáló platformok használatával tudatosabb épületmenedzsment valósítható meg.
A virtuális valóság (VR) és a digitális ikrek igénybevétele révén pedig akár virtuális helytörténeti túrák szervezhetők a potenciális turisták számára – említettek néhány elemet a programból.
Azt, hogy miként lehet elindulni a smart city felé vezető úton és hogyan lehet csökkenteni a kiberbiztonsági kockázatokat, a cikk folytatásában vizsgáljuk meg.