Tényleg öt szíve van a lovaknak?

Tényleg öt szíve van a lovaknak?

Tényleg öt szíve van a lovaknak?

Üzleti Hírek

2 perc

Ha röviden kellene válaszolni a címben feltett kérdésre, akkor természetesen egy határozott nemmel lehetne felelni. Hogy mégis miért merül fel ez a lehetőség egyáltalán, arra cikkünkben részletesen kitérünk.

Így “működnek” a lovak

Aki igazán szereti a lovait, az nem csak arra törekszik, hogy az állatok jól érezzék magukat a bőrükben, hanem igyekszik mindent megtudni róluk. Persze az hasznos, ha gondoskodunk kedvenceinkről, és beszerzünk mindent, amire szükségük lehet, például légyhálós lótakarót a rovarok elleni védelem céljából az AnivetDirect webáruháztól. Itt számos más lószerszám, lovas felszerelés is kapható.

Érdemes azonban megismerkedni a testük felépítésével, működésével is. Általában az emlősök esetében az izmok segítenek visszapumpálni a vért a szívbe, de ez a lovak esetében másképpen történik. A patájuk szívhez viszonyított helyzete okán, no és azért, mert a paripák lábai aránylag igen vékonyak, kell egy plusz pumpáló mechanizmus is. Erről a pata egyik lényeges része, a nyír gondoskodik.

Így jut el a ló vére a patájából a szívéig

A nyír kiterjedt vénahálózattal rendelkezik. Ez gyakorlatilag úgy juttatja vissza a vért a lábon felfelé, mint egy pumpa. Az állat vére így el tud jutni a szívéig.

A láb vénáiban egyirányú billentyűk vannak. Ezek akadályozzák meg azt, hogy a felfelé haladó vér visszakerüljön a patába.

A lovak lábainak fontos szerepe van a vér áramlása szempontjából

Ha egy ló leteszi a lábát, megnyílnak a vénák. Ilyenkor a paripa saját súlya miatt a vért visszakényszerítik a lábon felfelé. Ha a láb terhelés alá kerül, akkor a pata a rugalmas felépítése miatt szétterül. Ilyenkor a talpi ív laposabb lesz, miközben a sarkak egymástól távolabb lesznek.

Ennek a nagyobb átmérőnek hála a patacsont lejjebb tud süllyedni a szarutokban. Amíg laposabb lesz a nyír, a vér a fal irhájában tud összpontosulni. Amikor a terhelés megszűnik, megnövekszik a nyomás, ezzel együtt kipréselődik a vér. Ezzel meg is indul a szív irányába, ami az elsődleges keringetés működtetéséért felel.

Hagyjuk szabadon mozogni a lovat!

A fentiekből talán nyilvánvaló, hogy nem mindegy, hogy istállóban tartják-e a lovakat vagy szabadon mozoghatnak. Egy olyan ló, ami nincs korlátozva a mozgásában, naponta 16-18 órát is mozog. Eközben folyamatosan vándorol, táplálkozik.

Ahhoz, hogy egy paripa sokáig egészséges tudjon maradni, megfelelő teret kell biztosítani a mozgásához. Fontos, hogy olyan mozgásokat végezhessen, amihez szükség van az izmaira. Persze nem kell azért túlzásba esni és végkimerülésig fárasztani a lovakat, még akkor sem, ha sportlóról van szó.

Ha megerőltető munkát végez egy ló, akkor hagyni kell, hogy elegendőt pihenjen, legeljen, vagy időzzön más lovakkal. Lehetőség szerint engedni kell, hogy sok időt tölthessen a fajtársaival a szabadban. Nem szabad elfelejteni, a lovak eredetileg csordaállatok!