A japán cég még az év első hónapjaiban jelentette be, hogy 50 millió dollárt fektet a Massachussetts Institute of Technology (MIT) és a Stanford Egyetem kampuszain kutatóközpontok építésébe. Cserébe a kutatók megosztják a fejlesztéseiket a Toyotával, és a vállalat felhasználhatja azokat saját önvezető megoldásaiban.

Hol késlekednek az önvezető autók?

Toyota közölte, hogy akár már idén elképzelhető az autonóm vezetéshez szükséges elemek beépítése az egyes járművekbe, ugyanakkor a közeljövőben még nem várható, hogy a sofőrök szerepe teljesen megszűnne. A fejlesztések célja, hogy a vezető nélküli rendszerek minden időjárási körülmények között, akár az emberek számára komoly problémát okozó kis látótávolság esetén is megfelelően működjenek.  

Biztató sikerek

A Stanford és a MIT egyetemek egyaránt fel tudnak mutatni eredményes vezető nélküli projekteket. Így például a nuTonomy startup, amely önjáró buszt működtet Szingapúrban, egy MIT kutatási projektben kezdte meg korábban a fejlesztéseket. A Drive.AI és a Zoox startupokat pedig stanfordi diákok alapították.

A Toyota nem az első autógyártó, amely együttműködik az egyetemekkel a mesterséges intelligencia és a robotika terén. Az Uber például a michigani Carnegie Mellon egyetem diákjaival dolgozik együtt saját önvezető projektjén.

A mesterséges intelligencia rendkívül fontos az autonóm autók szempontjából, hiszen a kifogástalan működéshez a rendszernek gondolkodásra és gépi tanulásra lesz szüksége, hasonlóan ahhoz, ahogy az emberek gondolkodnak vezetés közben, és hoznak határozott döntéseket a másodpercek töredéke alatt.

A Google saját vezetési részlege, a Waymo például a legtöbb gondolkodó egységet a belső rendszerekben helyezi el, és ezzel a terveik szerint előre kiküszöböli a lehetőségét, hogy egy hacker átvegye az autó irányítását.

Forrás: ReadWrite