Hogyan védhetik magukat az okosvárosok a hackerektől?

Hogyan védhetik magukat az okosvárosok a hackerektől?

Hogyan védhetik magukat az okosvárosok a hackerektől?

közszolgáltatás

2 perc

Tavaly IoT-eszközök segítségével szerverek sorát döntötték be a kártékony kiberbűnözők. Szakértők szerint ez csak az első lépés volt a közelgő „kiberháborúban”, melynek célkeresztjében a városok rendszerei állhatnak.

Az okosvárosok biztonsági réseinek kérdéseiről beszélt a közelmúltban Paul Williams, a biztonsági szoftvereket gyártó Fortinet cég dél-afrikai igazgatója. A szakértő szerint a tavalyi jelentős hackertámadások is megmutatták, hogy mennyire sebezhető ez az új technológia.

„Világossá vált, hogy az IoT-eszközök veszélybe kerülhetnek és vezérelhetővé válnak, ha eltérítik őket a hackerek által működtetett és vezérelt irányítóközponttal. Ezeket az eszközöket és szolgáltatásokat azért is támadhatják, hogy a jogszerű felhasználók számára irányíthatatlanná, vezérelhetetlenné váljanak.”

Tekintve, hogy a globális okosváros-stratégiák működésének alapja az IoT-eszközök és érzékelők sokaságának összekapcsolása, a kiberbűnözők számára jelentősen megnövekedhet a támadási felületek száma.

Annak fényében, hogy milyen gyorsan integrálják a létfontosságú IoT-rendszereket a települések működésébe, a rosszindulatú hackerek jelentős károkat tehetnek. Csak néhány példa az okosvárosok lehetséges támadásaira: a közlekedés megzavarása, a járművek félreirányítása a közlekedési lámpa átállításával; zavar keltése a csatornahálózatban, vagy az ivóvízrendszerhez való hozzáférés szabotálása; távolról működő riasztórendszerek és hőmérséklet-szabályozó rendszerek átprogramozása.

De a pánikgomb azonnali megnyomása helyett Williams azt javasolja, hogy az intelligens városok kezdjék el szisztematikusan kezelni az IoT-eszközök biztonsági fenyegetéseit. „Ha minden biztonsági rést nem is lehet betömni, de néhány fontosabb lépést meg lehet tenni annak érdekében, hogy a település informatikai biztonsági szerkezete szilárdabb legyen” – tette hozzá.

Erősebb titkosítás használata

A szokásos tanács az erősebb titkosítás használata, a feltörésvédelemmel ellátott rendszerek tervezése, és szigorú beléptető rendszerek használata.

Ezeken a lépéseken túl a komplex okosvárosi hálózatokat szegmentálni kell, hogy növelni lehessen a biztonságot. Például az intelligens közlekedési hálózatokat logikailag el kell választani az olyan más hálózatoktól, mint például a felhasználói szolgáltatások vagy energetikai hálózatok.

„Ez segítheti a támadások elszigetelését, ráadásul a hálózatok közti átlépésekkor könnyebben észrevehetővé válnak a vírusok és rosszindulatú programok” – mondja Williams. A szakember szerint a városi hálózatot biztonsági zónákra kell osztani, amely segíti a belső adatforgalom és az eszközök folyamatos ellenőrzését, illetve az illetéktelen hozzáférés megakadályozását a bizalmas adatokhoz és erőforrásokhoz.

Forrás: ReadWrite