A német konszern a CES-en megjelenő további kiemelt fejlesztései között szerepel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megelőző karbantartására szolgáló alkalmazás, a gépkocsik utasterének felügyeletét ellátó rendszer, illetve az orvosi diagnosztikai okosplatform.

„A Bosch a mesterséges intelligencia területén is vezető szerepet kíván betölteni. 2025-től már minden termékünk használ mesterséges intelligenciát vagy annak segítségével fejlesztik, illetve gyártják” – hangsúlyozta Michael Bolle, az igazgatótanács tagja.

A MI-alkalmazások globális piaci volumene a várakozások szerint mintegy 120 milliárd dollárra bővül 2025-re, ami tizenkétszeres növekedést jelent a 2018-as szinthez viszonyítva. A német vállalat évi 3,7 milliárd eurót fordít szoftverfejlesztésre, több mint 30 ezer szoftvermérnököt alkalmaz, és mintegy ezer munkatársa dolgozik ezen a kutatási területen. Terveik szerint a következő két évben majdnem húszezer munkatársat oktatnak a mesterséges intelligencia területén. Továbbá a társaság a németországi Tübingenben 100 millió eurót fordít egy új MI kampusz létesítésére.

Mindezeken túl a Bosch Mesterséges Intelligencia Központja (BCAI) világszerte hét helyszínen működik, a többi között az Egyesült Államokban, Kaliforniában és Pittsburgh-ben. A BCAI jelenleg mintegy 250 MI szakértőt foglalkoztat, akik a mobilitás, a gyártás, az okosotthonok és a mezőgazdaság területén több mint 150 projekten dolgoznak.

Íme, a világ első virtuális napellenzője

Az autóiparban világelső – az Amerikai Egyesült Államokból származó – MI fejlesztésüknek épp Las Vegasban tartják a világpremierjét. A virtuális napellenző (Virtual Visor) egy átlátszó digitális napvédő megoldás. Az autóvezető szemének pontos pozícióját az utastér-megfigyelő kamerához csatlakozó, átlátszó LCD-képernyő észleli.

A rendszer intelligens algoritmusok segítségével elemzi a beérkező információkat, és csupán a szélvédő azon részét sötétíti el, amelyen keresztül a Nap elvakíthatja a sofőrt. A virtuális napellenző a legmagasabb pontszámot kapta kategóriájában a CES Best of Innovation Awards (a legjobb innovációkról szóló verseny) szavazásán.

Sőt, a versenyben a Bosch új háromdimenziós képernyője is az első helyen végzett. A passzív háromdimenziós technológia alkalmazásával valósághű háromdimenziós hatást ad a képeknek és a figyelmeztető jelzéseknek, így a vezető gyorsabban tudja észlelni a vizuális információkat, mintha egy hagyományos képernyőt nézne, ezzel jelentősen növelve a közlekedés biztonságát.

Szintén a biztonságot fokozza az új utastér-megfigyelő rendszerük is, amely a vezető szemhéjának mozgása, tekintetének iránya, illetve fejének helyzete alapján felismeri, ha a sofőr elálmosodott vagy épp okostelefonját nézi – és riaszt a kritikus helyzetekben. A rendszer azért is figyeli a jármű belterét, hogy megállapítsa: hányan ülnek benne, hol és milyen pozícióban. Ezzel vészhelyzetben igény szerint optimalizálható az egyes biztonsági rendszerek – például a légzsákok – működése.

Életmentő szaktudás az iparban

A jövő egyik alapvető szakterülete a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása lehet. „Nem az ember modellezésére, hanem a technológia embert szolgáló fejlesztésére használjuk a mesterséges intelligenciát. Az ipari mesterséges intelligenciának ezért mindig biztonságosnak és indokoltnak kell lennie” – jelentette ki Michael Bolle. Ez azt jelenti, hogy az irányításnak mindig emberi kézben kell maradni, az utakon, az otthonokban és az ipari gyártásban egyaránt.

A gépi intelligencia a vezetéstámogató rendszereket is hatékonyabbá és intelligensebbé teheti. Például amikor a cég automatizált vezetéshez kifejlesztett MI kamerája már a részben takarásban közlekedő gyalogost is érzékeli, az automatikus vészfék-asszisztens még megbízhatóbban jelez.