A Rhino Inter Group fogyasztói elektronikai cég prognózisa szerint 2020-ra akár 25 milliárd eszköz is csatlakozhat a világhálóra. Ezek 90%-a különböző szenzorokkal is fel lesz szerelve, hogy adatokat gyűjthessenek a környezetükből. A hálózatra kapcsolt készülékek így nemcsak saját működésüket automatizálhatják, hanem a begyűjtött mérések alapján hosszú távú következtetéseket, előrejelzéseket is tehetnek, véli a cég egyik elnöke, Raimund Hahn.

Nincs érintetlenül hagyott iparág

A szakértő szerint a begyűjtött információk és azok elemzése, az úgynevezett Big Data minden szektort érinteni fog. Nemcsak a technológiai fejlődést segítheti, hanem teljesen új üzleti modellek is létrejöhetnek majd általa. Egy másik divatos kifejezés az „adat, mint fizetőeszköz”, mely arra utal, hogy a hatalmas mennyiségben felhalmozott mérések nagyon értékessé válhatnak a szolgáltatói és kereskedelmi szegmensekben.

A Crisp Research piackutató felmérései szerint az adatok piaca jelenleg 161 milliárd eurót érhet. Maradt hát még olyan vállalat, amely úgy gondolja, hogy őket nem fogja érinteni az IoT, illetve Big Data trend? Ahelyett, hogy a cégek támadásnak fognák fel a technológia fejlődését, érdemesebb lenne lehetőségként tekinteni rá.

A minőség biztonságot követel

Jó példa az okostechnológia hétköznapi felhasználására az okosfogkefe, amely napi kétszer beépített kamerákkal is ellenőrzi tulajdonosa fogainak állapotát – sokkal több információ tud így összegyűjteni, mint bármelyik fogorvos. Ezen kívül még sok ezer hasonló megoldás létezik, melyek az adatok gyűjtésével szolgálják a fogyasztót, de ugyanakkor a gyártót is.

Ezeknek az adatoknak pedig szükségük van a védelemre és a biztonságra, hiszen senki sem szeretné, hogy a személyes egészségügyi részletei bárki számára hozzáférhetőek legyenek. Így szükség van az IoT-hálózatok megfelelő kiberbiztonsági védelmére is.

De nem ez az egyetlen terület, ahol a biztonság fejlődhet: ha egy okostelefon szoftvere meghibásodik, a felhasználó egyszerűen újraindítja vagy újratelepíti a rendszert, míg egy okosautónál egy szoftveres hiba akár a sofőr életébe is kerülhet. Így járt Joshua Brown is, aki egy Tesla Model S volánja mögött ült, amikor annak robotpilóta funkciója meghibásodott, és egy kamionba csapódott. Ez az első komolyabb eset, ahol az okostechnológia meghibásodása egy emberi élet elvesztéséhez vezetett, de a jövőben több hasonló esettel is kell számolni.

Hiába mondható el, hogy a baleseti statisztika jobbá válhat az önjáró autók esetében, mint az emberi sofőröknél, a fejlesztőknek mindenképpen biztosra kell menniük, hogy szoftveres hibák vagy esetleg hackerek ne okozhassanak baleseteket az utakon.

Forrás: IoT Now