Így támogathatja a blokklánc az IoT biztonságát

Így támogathatja a blokklánc az IoT biztonságát

Így támogathatja a blokklánc az IoT biztonságát

biztonság

3 perc

Bár a blockchain főleg a kriptovaluták miatt van napjainkban reflektorfényben, de a technológiában jóval több lehetőség rejlik.

A Dolgok Internete (Internet of Things) és az okoskészülékek világa egyszerre rejt futurisztikus lehetőségeket, de bizony kockázatokat is. A közös hálózatra kapcsolt számtalan eszköz közül – egy sérülékenyebb rendszer esetében – elég egyetlen egyet feltörniük a hackereknek, hogy hozzáférjenenek az összes többihez is. Ezután a botnetek segítségével akár szerverparkokat is megbéníthatnak, vagy vírust juttathatnak el a kritikusan fontos intézményekhez is. Ennek kivédésére lehet egyfajta alternatíva a blokklánc.

Mi is egyáltalán az a blockchain?

Először érdemes tisztázni, hogy mi a technológia alapvető logikája. Képzeljünk el egy ötfős baráti társaságot, akik az esti pókerpartira elfelejtették magukkal hozni a zsetonjaikat. Úgy döntenek, megbeszélik előre, ki mennyivel száll a játékba, kártyázás közben pedig vezetik, ki mennyit nyer és mennyit veszít az egyes körökben, és folyamatosan egyeztetik egymással a változásokat.

Így hiába nem bíznak egymásban, szinte lehetetlen csalni. Ha ugyanis egyvalaki téves összeget ír a listára, a kör végén ki fog derülni, hogy csalt, hiszen a többieknél más összeg szerepel a papíron.

Hasonlóképp működnek a blockchain alapú kriptovaluták is. A bitcoin esetében nem a liciteket rögzítik, és hogy ki mennyit nyert, hanem három adatból álló tranzakciókat: ki utal, kinek és mennyi pénzt. Ezt az adathalmazt nevezzük egy blokknak, és mivel nem mindegy az sem, mikor történik a tranzakció (különben többször is el lehetne költeni ugyanazt a pénzt), ezért ezek sorrendbe, vagyis láncba rendeződnek.

Nem térünk most ebben a cikkben ki a bányászásra, hogy honnan érkeznek új egységek a rendszerhez. A kiberbiztonsági alkalmazhatóságához elég nagyjából ennyit érteni: nemcsak decentralizált, hanem teljesen elosztott rendszerről van szó. A biztonságát az adja, hogy folyamatosan egy nagy hálózat ellenőrzi a tranzakciók sorrendjét, így ha valaki csalni szeretne vele, vagy illegálisan nagy összegekhez jutni, az ellenőrzést végző számítógépek több mint fele fölött át kell vennie az irányítást – ez pedig állítólag szinte kivitelezhetetlen.

Hogyan javíthatja mindez a biztonságot?

Képzeljünk el egy olyan blokkláncot, ahol a blokkok nem pénzügyi tranzakciókat rögzítenek, hanem hozzáféréseket a hálózathoz, az ellenőrzést pedig a hálózat összes valóban jogosult hozzáférője végzi. Ha pedig valaki illetéktelenül próbál csatlakozni a hálózatra, az borítja az egész, titkosított kapcsolatokkal összekötött láncot, és az ellenőrzést végző számítógépek azonnal kizárják.

Az IoT-hálózatok általában annál nagyobb kockázatot hordoznak magukban, minél kiterjedtebbek: a nagy „külső felület” következményeképp elég egyetlen gyenge láncszem, hogy az összes számítógéphez hozzáférjenek a hackerek. A blockchain technológia alkalmazásával ez épp fordítva lesz igaz: minél több eszköz csatlakozik a hálózatra, annál nehezebb lesz hozzáférni, hiszen annál több berendezés ellenőrzi folyamatosan a kapcsolatokat.

A technológia természetesen még számtalan kérdést felvet, de ezzel együtt hatalmas potenciált rejt, emiatt a harmadik generációs internetként is emlegetik.