Hogyan tehető okosabbá és fenntarthatóbbá egy épület?
Hogyan tehető okosabbá és fenntarthatóbbá egy épület?
2019. június 17.
Az innovatív technológiák alkalmazása akkor igazán eredményes, ha megfelelő stratégia is készül a beruházáshoz.
Egy „valódi” intelligens épület, például iroda ismérve, hogy számszerűsíthető módon képes javítani az ott dolgozók komfortérzetén, és segíti a kitűzött üzleti célok elérését is.
Az okoseszközök és applikációk alkalmazása önmagában nem elegendő, mindenképp rendszerintegrációra van szükség, ami a többi között magában foglalja a Dolgok Internete és a Big Data technológiákat is. A gyakorlatban pedig az olyan „kézzelfogható” tényezők számítanak, mint például az alacsonyabb energiafelhasználás, a fenntartási költségek csökkenése, a fenntarthatóság és a kényelem.
A gyakorlatban azonban ezt egyáltalán nem könnyű valóban eredményesen megvalósítani. Sok beruházás bizonyul később pénzkidobásnak, a fejlesztések pedig nem hoznak mérhető eredményeket. Sőt, egyes látszólag csúcstechnológiai megoldásokkal rendelkező épületek valójában nem is tekinthetők „okosnak”.
A kudarcok és a felesleges kiadások elkerülése érdekében mindenképpen ajánlott áttekinteni, mit érdemes szem előtt tartani, hogy az épületek tervezési- és megvalósítási projektje valóban a várt eredményeket hozza.
Kényelem és hatékonyság
A „hagyományos” épületgépészet (fűtés-hűtés, vízellátás stb.) csupán utólag azonosítja a problémákat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valami elromlik, megjavítják, ennél többet azonban nem tesznek.
Az intelligens épületek esetén viszont az épület automatizálási rendszereit – így például az IoT-eszközöket, a világhálóra való csatlakoztatottságot és a felhőalkalmazásokat – használják a környezeti feltételek mérésére és módosítására, valamint a várható hibák prediktív előrejelzésére.
A hőmérsékletre, a páratartalomra, a szén-dioxid-szintre vagy akár a világításra vonatkozó jellemző adatok segítségével az üzemeltetők folyamatosan kontrollálhatják az eseményeket, de közvetlen visszajelzést kaphatnak a benne tartózkodóktól is. Az így nyert adatok elemzése révén nyomon követhető a komfortérzetük, és ilyen formában is mérhetővé válik a termelékenység. A mérések, elemzések alapján kialakított benchmark aztán viszonyítási alapként szolgál az iroda vagy lakóház további üzemeltetéséhez.
A cikket hamarosan folytatjuk.
Forrás: