Nem kérdés, a jövő útja az elektronikus ügyintézés

Kapcsolódó cikkek

Nem kérdés, a jövő útja az elektronikus ügyintézés

Nem kérdés, a jövő útja az elektronikus ügyintézés

közszolgáltatás

2 perc

Az elektronikus ügyintézési megoldások megteremtették az alapot, hogy az állam és a gazdaság hatékonyabban tudjon reagálni a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre. A fejlesztések során ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni a hatékonyság és az adatok védelme között – mutat rá az Állami Számvevőszék elemzése. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a járványhelyzet utáni fellendüléshez, a magyar gazdaság versenyképességéhez jelentős mértékben hozzájárulhat a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő fejlesztési lehetőségek kiaknázása.

A digitalizáció térnyerése az élet minden területén megfigyelhető, beleértve a közigazgatási folyamatokat is. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások az elmúlt tíz évben egyre inkább elterjedtek.

A koronavírus-járvány következtében ezek a tendenciák értelemszerűen felerősödtek, a veszélyhelyzet pedig rámutatott arra, milyen fontos, hogy az állampolgárok elektronikusan intézhessék a közigazgatási ügyeket is. Az elektronikus ügyintézés fejlesztései megteremtették az alapot, hogy az állam és a gazdaság hatékonyabban tudjon reagálni a pandémia miatti veszélyhelyzetre.

Az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők száma a 2014. évi 1,9 millióról 2020-ra csaknem két és félszeresére, 4,5 millió főre emelkedett. A személyre szabott ügyintézési felületen az elektronikus ügyintézés havi volumene a 2019. decemberi 336 ezerről 2020 márciusára több mint 400%-kal nőtt.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) széles körű bevezetésével pedig lehetővé vált, hogy papíralapú recept hiányában is ki lehessen váltani a gyógyszereket. 2020 februárjáig 70%-os volt az e-receptek aránya a hazai egészségügyben, míg a járvány első hulláma alatt ez az arány 95 %-ra emelkedett.

Érzékeny adatok tömege

Az elemzés rávilágít arra, hogy az elektronikus ügyintézés miatt megnövekedett adatmennyiséggel nagyobb információbiztonsági és adatvédelmi kockázatok járnak együtt. Ezzel arányosan pedig intézkedni kell az adatok biztonsága érdekében. A kockázatok kezelésére az érintett adatok és információs rendszerek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és arányos védelmének biztosításával van lehetőség.

Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának kulcsszerepe lehet az elektronikus ügyintézési folyamatok és a különböző rendszerek közötti adatkapcsolatok automatizálásában, a felhasználóközpontúság előmozdításában, az adatvezérelt szolgáltató állam kialakításában.

Emiatt kiemelten fontos, hogy Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája és a Nemzeti Digitális Stratégia tervezett intézkedései támogassák a közigazgatás hatékonyságának további növelését és a gazdasági stabilitás biztosítását.