Cikksorozatunk előző két része elemezte a légszennyezés problémájának súlyosságát, illetve néhány előremutató beruházást is bemutattunk. A sorozat befejező részében további városok innovatív kezdeményezéseit vesszük górcső alá.

Peking újrahasznosítja a szmogot

A kínai főváros a világ egyik legrosszabb levegőjű nagyvárosaként ismert. Úgyhogy bőven van teendő, hogy ezen az imidzsen változtassanak. A városvezetés a lakosságot is bevonva próbál akár meghökkentő módszerekkel harcolni a mindent elborító szmog ellen.

Ennek egyik példája a hét méter magas Smog-free Tower, amely gyakorlatilag egy pozitív ionizációs technológiát használó óriásporszívó. A világ legnagyobb légtisztítója óránként 300 ezer köbméter levegőt tisztít meg, mindössze 1170 W energia felhasználásával. A tisztítás során „kiszűrt” füstköd-részecskéket préselik, majd újrahasznosítják, többi között mandzsettagomb es gyűrű készül az anyagból. Hasonló toronyra van már példa Hollandiában és Lengyelországban is.

Manchester kevesebb energiát használna

A második legnagyobb brit város célul tűzte ki, hogy 2020-ra csökkentse a felhasznált energia mennyiségét. Igyekeznek redukálni a közúti közlekedés károsanyag-kibocsátását és a szén-dioxid emisszió visszaszorításán keresztül javítani a levegő minőségét. A cél, hogy a város és környéke legkésőbb 2040-ig szén-dioxid-semlegessé váljon.

Az Egyesült Királyságban ekkorra már, legalábbis a kormány tervei szerint, nem árulnak dízel és gázhajtású autókat, és 2030-ra az utakon közlekedő minden második jármű hibrid vagy elektromos lehet. A Road to Zero kezdeményezés a lakosságot ösztönzi a környezetbarát meghajtású gépkocsik használatára, ezzel is hozzájárulva a levegőminőség javításához.

Okosfejlesztések a világban  

A Sidewalk Labs cég Toronto vízparti Quayside negyedéből hozott létre egy high-tech lakóövezetet, ahol a városi építészetet a legmodernebb digitális technológiával ötvözik.

Bill Gates az arizonai Belmont városát okosítaná fel. A tervek szerint mintegy 80 millió dollárba kerül az autonóm járművek elterjesztése és egy intelligens adatközpont (data hub) kiépítése.

A sorozatból Ausztrália sem marad ki. A kontinensen a helyi Smart Cities Council adott ki egy részletes útmutatót, amely a szakemberek, fejlesztők számára definiálja egy intelligens település legfontosabb funkcióit, de listába szedték a szektoron belüli együttműködési lehetőségeket is.

Természetesen a technológia és a stratégia önmagában kevés; igazi eredmények ott várhatók, ahol mindezek mellett a lakosság szemlélete is megváltoztatható.