Virtualizált pénzügyek: iparkodniuk kell a bankoknak
Virtualizált pénzügyek: iparkodniuk kell a bankoknak
2018. szeptember 19.
Komoly lemaradással küzdenek a pénzintézetek a digitalizáció terén.
A digitális átalakulás és az új üzleti modellek megjelenése miatt egyre nagyobb a szakadék a termékfejlesztés és a termékértékesítés között a bankszektorban. Mivel a belépők már elsősorban a digitális platformokon célozzák meg az ügyfélkör nagyobb részét, és a jövőben még nagyobb tömegben tudják értékesíteni szolgáltatásaikat, a kereskedelmi bankok komoly döntésekre kényszerülnek. A kérdés, hogy közvetlen kapcsolatban maradnak-e az ügyfelekkel –a szükséges technológiai fejlesztéseket követően, vagy elsősorban termékszakértői szerepet vállalnak a jövőben.
A Roland Berger felmérése szerint a pénzintézetek kétharmada továbbra is közvetlen kapcsolatot kíván ápolni az ügyfelekkel, így ezek a társaságok jelenleg nagy erőkkel dolgoznak hagyományos üzleti modelljük digitalizálásán.
„A kereskedelmi bankok egyelőre védekeznek, de nem tudták behozni a lemaradást a digitalizáció éllovasaival szemben” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. „Kétségkívül igyekeznek digitalizálni meglévő üzleti modelljeiket és folyamataikat, de nem igazán sikerült előre lépniük a valódi, gyökeres digitális átalakulás terén. A bankok sok esetben más szereplőkre, köztük a nagy technológiai szolgáltatókra és FinTech cégekre hagyják a kereskedelmi banki működés jövőjének alakítását” – tette hozzá a szakember.
Gyorsabb lett a bankolás, de…
Ma már gyorsabban lehet számlát nyitni, személyi kölcsönt felvenni, sőt még a komplexebb termékek, például a jelzáloghitelek folyósítása is jóval rövidebb időn belül megtörténik, mint korábban. „Ezzel együtt sok bank gondolkodása megragadt a hagyományos termékeknél és folyamatoknál. Ez nem valódi innováció, hanem a meglévő határokig való fejlesztése” – vélekedik Schannen Frigyes.
Amikor a német tanácsadó cég a felmérésében a bankszektor leginnovatívabb szereplőit kereste, akkor mindössze két százalék említette a hagyományos pénzintézeteket, 47 százalék pedig a technológiai óriásvállalatokat. Amikor pedig azt kérdezték, hogy kik járnak élen a banki platformok kialakításában, a kereskedelmi bankokat a negyedik helyen említették (44%) – a technológiai óriások (80%), a direkt bankok (68%) és a FinTech cégek után (65%).
Az idő szorít, ahogy azt más iparágak példája is mutatja, ahol a digitalizáció gyökeres változást okozott. A légitársaságok például gyakran már nem is árusítanak jegyet, inkább hagyják, hogy innovatív platformok értékesítsék járataikat. Hasonló fejlődés zajlik a bankszektorban is, ahol az új tranzakciók több mint 30%-át már más platformokon bonyolítják, és ez a szám gyorsan növekszik.
A pénzintézeteknek világos és reális stratégiát kell kidolgozniuk, és el kell dönteniük, mire kívánnak összpontosítani a jövőben. Lehetnek kapcsolati szakértők, termékszakértők vagy technológiaszolgáltatók.
Bár a megkérdezettek 66%-a a közvetlen ügyfélkapcsolatot preferálja, Schannen óvatosságra inti őket: „nem minden bank lesz sikeres a saját digitális kínálatával vagy akár a saját platformjával, nem utolsósorban azért, mert a platformok csak akkor vonzók, ha nagyszámú felhasználót és terméket/szolgáltatást kapcsolnak össze. Ezért nagyon fontos, hogy a szereplők pontosan felmérjék versenyelőnyüket, és eszerint tervezzék meg az üzleti modellt”.
Nincsenek egyenmegoldások
Ha megszületett a stratégiai döntés, a szolgáltatók hozzáfoghatnak a következetes megvalósításhoz, és kiválaszthatják, hogyan tudják ezt a legmegfelelőbb módon lebonyolítani. „Nem arról van szó, hogy egységes digitális megvalósítási modellt kell alkalmazni minden lehetséges forgatókönyvre” – figyelmeztet Schannen.
A Roland Berger szakértői hangsúlyozzák: legfontosabb egy lehetséges és világos jövőkép megalkotása majd rugalmas módszerekkel történő megvalósítása, valamint a modern gondolkodásmód és agilis munkamódszerek integrálása a működési kultúrába. Ezzel párhuzamosan a bankoknak innovatív digitális megoldásokat kell kidolgozniuk, legalább részben elkülönítve a meglévő műszaki infrastruktúráktól és rendszerektől.
„Alapszabály, hogy minél innovatívabb, formabontóbb és bizonytalanabb a várt végeredmény, annál agilisabb és rugalmasabb szemléletre van szükség” – javasolja a szakember.