Fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdaságot az IIoT

Fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdaságot az IIoT

Fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdaságot az IIoT

agrár

2 perc

Az ipari IoT (Industrial IoT) újabb technológiai forradalmat indított a folyamatok automatizálásával és digitalizálásával. Az érintett ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság is.

Az okosgazdaságokban alkalmazott technológiák segítségével például sokkal jobban monitorozható az állatállomány, értékelhető a termés fejlődése és a talaj minősége, csökkenthető a vízpazarlás vagy szabályozható a hőmérséklet. A növénytermesztés és állattenyésztés soha nem volt még ilyen ennyire aprólékosan nyomon követhető. 

Az intelligens mezőgazdasági technológiák nemcsak könnyebbé teszik a szükséges élelmiszerek előállítását, hanem fenntarthatóbbá is teszik azt. Kevesebb erőforrással állítható elő több és jobb minőségű élelem, miközben csökken a fosszilis energiahordozóktól való függés is. Úgy tűnik, a smart farming (okosfarm) jelentheti a megoldást a klímaváltozás és a növekvő népesség miatti növekvő élelmiszerigény okozta problémára – legalábbis technológiai oldalról. 

Egyes számítások szerint a jelenlegi élelmiszertermelést mintegy 70 százalékkal kell ahhoz megnövelni, hogy a Föld gyarapodó lakossága 30 év múlva is elegendő élelemhez jusson. 

Több automatizált üvegház, kevesebb fosszilis energia

Az üvegházak lehetővé tették, hogy a gazdálkodók kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is foglalkozhassanak növénytermesztéssel. A megfelelő építmény védi a termény a széltől, hótól, jégesőtől, a hidegtől vagy akár a kártevőktől is, és szabályozható benne a hőmérsékleten kívül a növényeknek juttatott víz, fény és tápanyagok mennyisége. Az önálló ökoszisztémaként működő rendszer nagyüzemi működtetése azonban nem olyan egyszerű.

Ezen változtathat az automatizált üvegház-technológia. Az intelligenssé tett rendszer világhálóra csatlakoztatott technológia, szenzorok és kontrollmechanizmusok egysége, amely a nap 24 órájában felügyeli az üvegház életét.

A „buta fóliasátrakkal” ellentétben, ahol minden feladatot manuálisan kell elvégezni, az okosváltozatok szenzorokkal követik a hőmérsékletet, a vízfogyasztást, a bejutó fény mennyiségét, a páratartalmat vagy a víznyomást. Az építmény teljesen automatizálható: szükség esetén érzékelők nyitják ki az ablakokat, párásítanak, változtatnak a hőmérsékleten, esetleg plusz tápanyagokat juttatnak a növényeknek. Mindezzel időt, pénzt, energiát és munkát takarítanak meg a gazdálkodóknak.

A napelemmel működő egységek fenntartása hosszabb távon akár 20-30 százalékkal is alacsonyabb lehet, mint a hagyományos megoldásoké, ráadásul csökkentik a gazdaság szénhidrogén-függőségét.

A cikk folytatásában a mezőgazdaságban alkalmazott drónokról és a vezeték nélküli technológia szerepéről lesz szó.

Forrás: