Középtávon a hazai mezőgazdaság és élelmiszerágazat hatékonyságának növelése, hosszú távon a magyar lakosság biztonságos élelmiszerellátása és az exportpiacokon való érvényesülés az agrárium fő célkitűzése. Erről Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője beszélt az ITSzüret 2018 konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

A rendezvényen arról is szó volt, hogy a meglévő erőforrásaink nem kellő hatékonyságú felhasználását több statisztika igazolja. „Az egy év alatt megtermelt agrárjövedelmeket nézve azt látjuk, hogy a magyar átlag az európai uniós átlag harmada, a nyugat-európai 80-82 ezer eurós összegnek pedig csupán tizede. Emellett hazánk hektáronként az uniós átlagtermésnek is csupán 54 százalékát éri el” – fejtette ki Ondré Péter.

A szakember kitért arra is, hogy adottságainkat és elhelyezkedésünket nézve látható, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban „sportnyelven” szólva pole-pozícióban van. Ha előre tudunk lépni a fejlesztendő területeinken, akkor az ügyvezető szerint gazdaságunk 2050-ben is el tudja látni a hazai lakosságot és mellette a külföldi piacokat is jó minőségű, GM-mentes élelmiszerekkel.

Technológiai szemléletváltásra lenne szükség

A magyar piacon fellelhető gépeknek ma már szinte mindegyike tud valamilyen digitális IT-technológiát, de ezekkel a magyar gazdák többsége még nem él. A számok azt mutatják, hogy egy átlagos mezőgazdasági gép tudásának csupán 40-45%-át használják ki a magyar gazdaságokban, a megfelelő IT-technológiai tudás hiányában.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a fiatalokat legfőképpen a digitalizáció oldaláról lehet megfogni az agrárium számára, hiszen számukra az okoseszközök világa otthonos és vonzó. Ugyanakkor az idősebbeknek a digitalizációval egyszerűbbé tehető feladatok, csökkenthető terhek a pozitív üzenetek, hiszen őket az adminisztráció nyomasztja leginkább – hangzott el az egyeztetésen.

Sáros csizma helyett robotok

Ondré Péter szerint a jól képzett fiatalok bevonásához két dolgot kell feléjük közvetíteni: egyrészt az agráriumban elérhető jövedelmi szinteket, másrészt pedig azt, hogy ma már ez az ágazat is trendi. „A mezőgazdaság már nem a régi, lejáratott beidegződések mentén működik, nem a sáros csizmával azonos, hanem a precíziós technológiák, GPS sorvezetők, hozamtérképek, drónok, differenciált input anyag kijuttató, kormány vezérelt robotok irányába halad” – véli az ügyvezető.