Az iparban nemcsak az alapvető eszközöket – például a Penta Elektrik termékeit – kell ismernünk, hanem különböző a folyamatokat, technológiákat is, haladunk kell a korral.

Mi az az ipari automatizálás?

Ez alatt azt értjük, amikor vagy meglévő gyártósorokat automatizálnak, vagy pedig optimalizálják, javítják azokat, méghozzá a technológia bevetésével. Már nem emberek beavatkozására van szükség, hanem gépek, főként számítógépek vezénylik az egységes rendszerbe integrált munkafolyamatokat. Így a termelékenység nő, a hibák száma csökken, a termékek viszont minőségibbek lesznek, tehát minden értelemben pozitív változásokat idéz elő az ipari automatizálás.

Mit értünk Ipar 5.0 alatt?

Ez a kifejezés a gyártóipar egy újabb fejlődési szakaszára vonatkozik, jobban szólva a digitalizáció és az ipari automatizáció továbbfejlesztett változatát is érthetjük alatta. Ehhez tudni érdemes, hogy

• az Ipar 1.0 a gépesítés, víz- és gőz használatának szakasza volt.

• a 2.0 a tömegtermelés és az elektromos áram megjelenését takarja.

• a 3.0 a számítástechnika, automatizálás, robotok térhódítása volt.

• az Ipar 4.0 az internet, adatelemzés és összekapcsolódás kora.

A negyedik ipari forradalomra, vagyis az Ipar 4.0-ra épül, itt már olyan koncepciók és technológiák jelennek meg a folyamatokban és rendszerekben, melyben együtt dolgozik az ember és a gép. Az Ipar 5.0-t kognitív rendszerek és tömeges testreszabás jellemzi, rugalmasabbak a munkafolyamatok, személyre szabottabb gyártás áll a középpontban. Hangsúlyos a kreativitás és a problémamegoldás szerepe, fontos továbbá az intelligens automatizáció, a munkaerő új technológiákra való képzése, a biztonság és az adatvédelem is.

Mi a kettő kapcsolata?

Mivel jelenleg az Ipar 5.0 korát éljük, az ipari automatizáció pedig elkerülhetetlen, így van értelme beszélni a kettő kapcsolatáról. Ez pedig igen szoros, sőt, az Ipar 5.0 egyenlő az ipari automatizálás és az Ipar 4.0 duójával. Azonban előbbi nem egy új szakasz, nem egy újabb “forradalom”, hanem a 4.0 továbbfejlesztett változata.

Csökken általa az emberi beavatkozások száma a folyamatokba, nő a gépek felelőssége, ez pedig azért jó, mert míg a robotok a rutinszerű feladatokkal foglalkoznak, az emberek a magasabb szintű projektekre fordíthatják figyelmüket. Teret ad a kreativitásnak, a problémamegoldásnak, a piac gyors változásaira való reakciónak.

Ugyanakkor persze felvet kérdéseket, megoldandó feladatokat is ez a gép-ember együttműködés, mert ilyen nagymértékűre még nem volt példa a történelem során. Fontos lépések ezek, melyekkel meg kell birkóznunk, ám ha sikerrel járunk – márpedig miért ne járnánk –, egy még szebb, fényesebb jövő előtt állunk.