Nem kell félniük az ügyvédeknek a robotoktól

Nem kell félniük az ügyvédeknek a robotoktól

Nem kell félniük az ügyvédeknek a robotoktól

közszolgáltatás

3 perc

Bár a technológia a jogot is átformálhatja, de számos területen komoly korlátokba ütközik, ezért például a jogi hivatások végéről nagyon korai még beszélni.

A Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének docense szerint semmilyen szoftver nem képes ugyanis célokat kitűzni, az adatok értelmezésének kereteit meghatározni, váratlan, innovatív döntést hozni. Vagy éppen szépen, megnyugtatóan indokolni, és főként nem tudnak a programok értékek közt mérlegelni, vagy értékkonfliktusokat feloldani.

A jogalkotónak például mindig vannak szabályozási céljai, értékei és normákat határoz meg, amit egy gép nem fog megtenni az ember helyett, egy szoftver nem fog értékválasztásokat tenni. Ezért nyilvánvalóan szükség lesz jogászokra, de nem feltétlenül ugyanazokban a munkakörökben, mint jelenleg. Mindez nem negatív irányú folyamat, mert új munkakörök is létrejöhetnek, másrészt a technológia kreatív lehetőségeket ad a jogászok kezébe – tette hozzá Ződi Zsolt. Olvassa el az első részt is!

Nem veszíthetjük el a kapcsolatot a valósággal

A blokklánc rendszerekből ismert okosszerződések sem kiváltják, hanem átalakíthatják a jogászok szerepét a szerződéses viszonyok életciklusában – mondta előadásában Horváth Róbert.

A MakerDAO fejlesztője szerint lehet, hogy lesznek olyan résztevékenységek, amelyeket az okosszerződések átvesznek a közjegyzőktől vagy az ügyvédektől (például a letéti őrzés), ugyanakkor más tekintetben felértékelődik a közjegyző szerepe. Mivel az okosszerződés önmagától nem tudja megállapítani, hogy bizonyos feltételek ténylegesen teljesültek-e, a szerződésnek feltétlenül szüksége lesz arra, hogy ezt valaki – egy valós személy – tanúsítsa és rögzítse a rendszerben. Ezt pedig tipikusan egy, a megállapodásban nem érintett, mindenki számára hiteles harmadik fél, azaz a közjegyző tudja tanúsítani.

A gépek nem szeretik a paradoxont

Parti Tamás, a Budapesti Közjegyző Kamara (BKK) elnöke szerint a technológia elsősorban a rutint képes kezelni, azonban a jogalkalmazásban semmi sem idegenebb a rutinszerűségnél. Ha ugyanis egy összetettebb jogviszonyt így intéznek, az sokkal nagyobb eséllyel hoz problémát, mint hasznot.

Az ellentmondást viszont nem tudják a gépek kezelni, márpedig az emberi rendszerek – a jog is ilyen – ellentmondásokkal terhesek. Ha ezekre ráeresztünk egy algoritmust, akkor az rögtön kifacsarja a rendszert, mert matematikai következetességgel azokat a normákat viszi végbe, amelyeket beleprogramoztak. Éppen ezért a humán tényező egészen addig biztosan nem lesz kiküszöbölhető, amíg humán szintű mesterséges intelligencia nem lesz – az viszont már nagyon nem lesz emberi – tette hozzá Parti Tamás.

Dilemmák és kockázatok

A BKK elnöke szerint a kibertérben kötött szerződések terjedése ellenére ebből folyamatból sem lesz kihagyható a humán tényező. Egy pénzintézet például a jövőben az iratokat elektronikusan az ügyfél rendelkezésére bocsáthatja. A kommunikáció akár videokonferencia segítségével biztosítható, és a szerződések a távollévő felek között elektronikus aláírások igénybevételével megköthetők.

De vajon mennyire sérülékeny ez a rendszer, ha érvényesíteni kell a szerződésből fakadó jogokat, és az adós arra törekszik, hogy a szerződéskötés minden elemét kétségbe vonja, és kibújjon a kötelezettség alól? Ezért továbbra is szükség van olyan jogi megoldásokra, amelyek az ilyen kockázatok kezelésére megfelelő segítséget nyújthatnak, és a kiberteret összekötik a fizikai valósággal – hangsúlyozta Parti Tamás.

A közjegyzői eljárások képesek támogatni az elektronikus szerződéskötést a felek fizikai azonosítása és a jogérvényesítés vonatkozásában is. Az elektronikus szerződéshez kapcsolt közjegyzői okirat alapján azonnal közvetlen bírósági végrehajtás indítható bárhol az Európai Unió területén – hangsúlyozta Parti Tamás.