Hogyha felmerül a kérdés, hogy vajon az állami, vagy a magánszektor jár-e élen a Dolgok Internetéhez kapcsolódó megoldások alkalmazásában, akkor az iparági szakértők egyöntetűen az utóbbira voksolnak. Ennek oka azonban már komoly vita tárgyát képezi. Természetesen az egyik leggyakrabban emlegetett tényező a pénzügyi beruházások hiánya. George Osborne brit pénzügyminiszter nemrégen jelentette be, hogy a költségvetésben egy 40 millió fontos összeget különítettek el a hétköznapi használati tárgyakat a világhálón összekötő IoT-s fejlesztésekre, nagyon sokan azonban keveslik ezt a keretet.

„Az igazság az, hogy ez az összeg szinte semmire sem elegendő. Egy kockázati tőkebefektető vállalat is képes arra, hogy ilyen nagyságrendű beruházást hajtson végre” – reagált a közleményre a Software AG iparági alkalmazásokért felelős vezetője. John Bates inkább azt javasolja, hogy a kormány adókedvezménnyel támogassa azokat, akik úttörő szerepet játszanak az IoT megoldások átvételében, hogy csökkenjen a Dolgok Internetével szembeni idegenkedés.  

Így szállhatna be Magyarország az IoT üzletbe >>Bár a Phunware termékfejlesztésért felelős alelnöke felbátorodott a hír hallatán, azt azonban ő is megkérdőjelezi, hogy ez a pénzösszeg mire lesz elegendő. Jon Hook hangsúlyozta: a Gartner, az IDC és a Cisco azzal számol, hogy a Dolgok Internetéhez kapcsolódó szolgáltatásokból származó nettó bevételek valahol a 800 milliárd és 1,5 trillió font közötti sávban mozognak majd, vagyis elég nehéz megítélni, hogy a 40 millió fontos támogatási összeggel mit lehet elérni.    

Miközben az IoT-re épülő beruházások hosszú távon nyilvánvaló megtérülést és költség-megtakarítást hoznának, John Bates kiemelte, hogy a konkrét jövőkép, a vállalkozói szemlélet és a fejlesztések végrehajtásának hiányosságai akadályát képezik annak, hogy az állami szférában is gyorsan elterjedjenek az innovatív technológiák. Az Optum International információbiztonságért felelős vezetője, Tim Wilson ehhez hozzáfűzte, hogy az egyre szűkösebb költségvetés, valamint az informatikai dolgozók létszámának csökkentése mind azt eredményezte, hogy a „tehetségek sokkal inkább a magánszektorban kamatoztatják tudásukat, illetve a kapcsolati hálójukat, hogy a Dolgok Internetéhez kapcsolódó fejlesztésekbe kezdjenek.”

Az állami szférában lassítja az új technológiák átvételét a túlzott bürokrácia is, ráadásul egyre erősebb a nyomás, hogy jelentős megtérülést ígérő beruházásokat hajtsanak végre egy szinte teljességgel ismeretlen területen. A Rosslyn Analytics elemző cég vezérigazgatója, Charlie Clark azt is problémaként emelte ki, hogy „az állami és a magánszektorban sajnos eddig kevés példa akadt a hatékonyan és sikeresen működő IoT-s programokra.” A szakértő szerint ebből a szempontból érthető, hogy a politikai döntéshozók miért tartanak az esetleges kockázatoktól, és idegenkednek attól, hogy beruházzanak az új IoT-alapú technológiákba.

Emiatt a magánszektorban lévő technológiai vállalatokra – mint például a Cisco-ra, a Samsungra, valamint a kockázati tőke háttérrel rendelkező startup cégekre – hárul a feladat, hogy élen járjanak az innovációban, és felüllicitálják az állami szférában zajló fejlesztéseket.

Itt az ideje kiaknázni az IoT-ben rejlő potenciált >>Ez már csak azért is valószínű, mert a magánszektorban sokkal kevésbé jellemző a kockázatkerülés, hisz a vállalatok folyamatosan versenyben állnak egymással. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a privát szféra sokszor hajlandó nagyvonalúbb befektetéseket is végrehajtani, ráadásul világosan látja, hogy a Dolgok Internete lehetővé teszi a kockázatok minimalizálását, továbbá a költségek csökkentését. Ha ezeket a tényezőket mind figyelembe vesszük, akkor teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a jövőben továbbra is a magánszektor tölt majd be úttörő szerepet az innováció területén.

„Az üzleti döntéshozók tisztában vannak a lehetőségeikkel, és felismerik azt is, hogy képesek megváltoztatni a piaci játékszabályokat, a hatóságok ugyanakkor nem így gondolkodnak” – emelte ki John Bates. A Software AG szakértője úgy véli, hogy az állami szférában sokkal magasabb fizetéssel kellene díjazni azokat a tapasztalt informatikai szakembereket, akik kialakult jövőképpel rendelkeznek a Dolgok Internetére vonatkozóan. A beruházásoknak további gátját képezi még az is, hogy a politikai és a városi elöljárók sokszor nincsenek tudatában annak, hogy az IoT milyen hatékonyan segítene átalakítani a közszolgáltatásokat.

A londoni Birkbeck Egyetem professzora hozzátette azt is, hogy a kormányokat a lakosság Dolgok Internetével szembeni idegenkedése szintén visszatartja attól, hogy szélesebb körben alkalmazzák ezeket a technológiákat. „Az IoT rendkívül részletes és sokatmondó információkat gyűjt a városlakók minden mozdulatáról, amelyet a valóságos, illetve a digitális világban tesznek. Ez azonban felerősíti azokat az aggodalmakat, hogy a létrejövő adatok révén sokkal könnyebb lesz az emberek magánéletébe beférkőzni.” – hívta fel rá a figyelmet George Rousso.

Forrás: The Guardian