Néhány év alatt robbanásszerű fejlődésen ment át a gépi intelligencia, kevés olyan ipari szektor van, ahol ne vennék hasznát a legmodernebb technológiai vívmánynak. Alkalmazásával gyökeresen átalakul számos iparág fejlődési dinamikája és a kapcsolódó munkaerőpiaci igények is, így a kormányok a beruházások előmozdításával, oktatási programok létrehozásával, valamint kutatás-fejlesztés ösztönzésével támogatják a vállalkozásokat.

A BME számos módon kapcsolódik a nemzeti stratégiához, kormányzati és EU-s témájú projekteket nyert, valamint kiválósági programokban vesz részt. Idekapcsolódóan tématerületi kutatások is zajlanak, amelyekből összesen több mint 1,1 milliárd forint értékű együttműködést generáltak nagyvállalati partnereikkel.

A Knorr-Bremsével például olyan MI-megoldás fejlesztésén működtek együtt, amely a vasúti pályát és a környezetét monitorozva felismeri az esetleges vészhelyzeteket, és korai fékezéssel megelőzi a baleseteket. A Nokiával pedig az 5G és hamarosan a 6G fejlesztésén dolgoznak az egyetem kutatói és diákjai.

Erre az intézményi háttérre építve kezdték meg a munkát a jelentős kormányzati támogatással létrejött Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és konzorciumi tagként a Műegyetem kapcsolódó kutatócsoportjai.

„Egységes egyetemi stratégia mentén dolgozunk az MI-kutatásokon. Az MI Nemzeti Labor munkájában a nyolcból hat BME kar vesz részt. Szinte minden érintett kutatási és alkalmazási területen aktívak a Műegyetem szakértői, foglalkozunk gépi látással, nyelvtechnológiával, egészségügyi alkalmazásokkal, szenzorokkal, okoseszközök hálózatokba való kapcsolásával és biztonságtechnológiával is. Egyelőre az unióban bejelentett MI-szabadalmak körülbelül kis hányada köthető Magyarországhoz, holott jelentős potenciál rejlik hazánkban. Meggyőződésem, hogy a matematikai alapú, algoritmikus orientációjú kutatásokban például könnyen az élre tudnánk kerülni” – mondta Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, az intézmény mesterséges intelligencia kutatásainak koordinátora.

Hozzátette: a MI Nemzeti Labor, a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, és környezeti hasznosítása, a kutatás és az ipar közötti tudástranszferre koncentrál a tavaly óta létező MI Nemzeti Stratégiával összhangban, amely 2030-ig szóló célokat fogalmazott meg a hazai kutatások előremozdítása érdekében. A laboratórium több vezető tudományos és felsőoktatási intézmény konzorciumaként jött létre 2020-ban. A konzorcium tagja a BME is, vezetője pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.

USA, Kína, EU a sorrend

A mesterséges intelligencia innovációs versenyében jelenleg (kutatási összegeket, háttérbázist, eszközparkot, humánerőforrást tekintve) az Egyesült Államok áll az élen. Majd Kína és az Európai Unió következik – derül ki egy 2021 januárjában közzétett összehasonlító tanulmányból.

Becslések szerint 2019-ben az Egyesült Államok 14,3 milliárd dollárt, Kína 5,6 milliárd dollárt, az Európai Unió pedig 3,2 milliárd dollár kockázati és magántőke-finanszírozást biztosított MI-vállalkozások számára.

Miközben Kína fénysebességgel zárkózik fel az Egyesült Államokhoz, az unió is jelentősen ösztönzi a témába vágó kutatásokat, és az elmúlt években 1,5 milliárd eurót fordított ezen a területen kutatás-fejlesztésére, amely 70 %-os növekedés az előző időszakhoz képest.

A CB Insight MI-startupokról készült rangsora szerint az első 100-ból 65 startup az Egyesült Államokhoz köthető, 8 vállalkozás székhelye az Egyesült Királyságban, 8 Kanadában, 6 Kínában, 3 Izraelben, 5 vállalkozás az EU területén lett  bejegyezve.  

• Az EU célja, hogy ebben az évtizedben évente több mint 20 milliárd euró összberuházást ösztönözzön a területen. Az Európai Bizottság több mint 4 milliárd eurót ajánlott fel a Digitális Európa program keretében a nagy teljesítményű és kvantumszámítástechnika támogatására.

• Az InvestEU keretében pedig egy 100 millió eurós kísérleti befektetési alapra építve kívánja növelni a finanszírozásához való hozzáférést az MI-startupok számára.

A 2020-ban létrejött nemzeti laboratóriumok közül a BME három olyan kutatói közösség munkájában is részt vesz, amelyek intelligens technológiák fejlesztését megalapozó kutatásokat végeznek. A Műegyetem ugyanis a Mesterséges Intelligencia mellett, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium feladataiban is közreműködik.